Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára,

ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását - erősítette meg Angela Merkel német kancellár a péntekre virradóra befejeződött EU-s csúcstalálkozó után.

Döntés azonban még nem született a támogatás pontos összegéről. Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség. 

Merkel megerősítette azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó EU-s csatlakozási tárgyalásokon. Nem döntötték viszont el, hogy mely fejezetekről van szó.

A kancellár - és több más nyilatkozó - jelezte, hogy nagy vonalakban egyetértés mutatkozott a vezetők között a Törökországot segítő akciótervről. Az említettek mellett ez

a vízummentességről folyó tárgyalások gyorsítását tartalmazza, kilátásba helyezve a folyamat jövő évi befejezését.

Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy ezzel a témával ez a nyilatkozat nem foglalkozik.

A csúcsértekezlet után Werner Faymann osztrák kancellár is védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot. Kiemelte azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják ezt az elképzelést.

Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió nem kezeli jól a válságot. Francois Hollande francia köztársasági elnök a csúcstalálkozó után azt mondta, hogy a menekültáradat csak akkor fog csökkenni, ha sikerül átfogó uniós politikát folytatni, amely ráadásul gyökerénél, a kiinduló országokban kezeli a problémát. Hollande szerint ellenkező esetben viszont a határok szabad átjárását biztosító schengeni rendszer fokozatos leépülése fenyegeti az uniót.
A francia államfő szerint a tagországok támogatták azt a francia felvetést, hogy mindenütt hozzanak létre egy olyan határőr-különítményt, amelyet válsághelyzet esetén egyesítve mintegy uniós határőrségként lehetne bevetni.

Hollande kitért a szíriai helyzetre is. Egyebek között arról beszélt, hogy az orosz beavatkozás segítheti ugyan a szíriai rezsimet, de Bassár el-Aszad elnököt szerinte nem fogja a hatalomban tartani.

Orbán: Ez félsiker

Orbán Viktor értékelése szerint féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról.

Orbán üdvözölte, hogy az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és a miniszterelnök szerint itt sikert lehet majd elérni.

Orbán ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen volt, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig

le kellett volna zárni a görög-török határt.

A miniszterelnök szerint a magyar javaslat mindig is az volt, hogy „menjünk le közösen délre”, és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is. 

Ezt nem tudták elérni az javaslatot támogató EU-s nevezők. Orbán szerint „továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”.

Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte, hogy péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel

kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait. Orbán szerint ez erősíti a kétoldalú kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést, továbbá mivel Európa határait védik, „ez jó Európának is”.

„Jó hír, hogy van az unióban négy olyan ország, amely képes nagyon komoly, nehéz kérdésben, határrendészeti kérdésben szinte feltétel nélkül a másik segítségére sietni” - mondta Orbán, aki szerint őszintén meg kell köszönni a lengyeleknek, a cseheknek és a szlovákoknak a segítséget, a népeknek és a kormányaiknak is. (MTI)