Bedugult a kerülőút, áznak a menekültek a magyar határzár óta

"A határ lezárását jelentő magyar döntés meghosszabbította az elkeseredett emberek nyomorát és szenvedését" – értkélte az ENSZ menekültügyi szervezetének, az UNHCR-nek a közép-európai szóvivője, Babar Baloch a legfrissebb fejleményeket. A menekülteket ugyanis Németország továbbra is fogadja, csak éppen az odáig tartó út lett hosszabb és keservesebb a magyar határzárral. 

Magyarország szombatra virradóra zárta le a horvát-magyar határt, amin keresztül az elmúlt egy hónapban naponta 6-8 ezer ember jött át. Szombatig a magyar hatóságok automatikusan az osztrák határra szállították ezeket az embereket. E lehetőség megszűnésével a horvátok irányt váltottak: most már nem a magyar, hanem a szlovén határra viszik busszal és vonattal a Szerbia felől érkező menekülteket.

A szlovénok lassítottak, nem világos, hogy miért

Csakhogy vasárnap a szlovénok is korlátozást vezettek be. Közölték, hogy naponta legfeljebb 2500 embert fogadnak. A napi keret hétfőn már délben betelt. A horvát-szlovén határon már vasárnap éjjel is ezrek ragadtak az esőben, sokan a fűtetlen buszokon vagy vonatokon éjszakáztak. Nagy részüket hétfő reggel átengedték a szlovénok, illetve az újonnan érkezettek közül a leginkább rászorulókat is, majd közölték, hogy több ember hétfőn már nem jöhet. A horvát hatóságok egyelőre nem tudnak mit csinálni a határon várakozókkal. Aki saját felelősségre át akar jutni valahogy a szomszédba, azt elengedik, de visszafele nem engednek senkit se menni. 

Menekültek várakoznak a horvát-szlovén határon. Fotó: AFP/ Jure Makovec

Nem teljesen világos, hogy a szlovénok miért korlátozzák a naponta fogadott menekültek számát. A szlovén belügyi államtitkár azt állítja, hogy az osztrákok naponta csak 1500 embert fogadnak tőlük, és ezért kellett a korlátozást bevezetni. A szlovén belügyminiszter állítása szerint osztrák kollégája telefonon közölte vele, hogy Ausztria nem fogad több embert. 

Ehhez képest az osztrák belügyminisztérium azt állítja, hogy konkrét számokról nem tárgyaltak a szlovénokkal, legfeljebb általában vetették fel, hogy szeretnék, ha kordában lehetne tartani a menekülthullámot. 

A BBC-nek az osztrák belügy szóvivője azt mondta, hogy nincs érvényben korlátozás a Szlovénia felől fogadott menekültek számában. A szlovén kormány azonban kitart amellett, hogy ők nem fogadhatnak több embert, mert az osztrákok sem fogadnak többet. Érthetetlen, hogy mi történik.

Közben a horvátok is igyekeznek lassítani a Szerbia felől érkezőket, így Szerbiában is több ezer menekült torlódott fel a magyar határzár óta.

Mindkét határon egyre rosszabb a helyzet: a menekültek fáznak, nincs élelmük, nem tudnak hol aludni.

A horvát elnök egyik tanácsadója bejelentette, hogy tudomása szerint a szerbek Bosznia-Hercegovina és Montenegro felé akarják elszállítani a menekültek egy részét, és azok így újabb határszakaszokon nyomulhatnak majd be Horvátországba.

A horvát kampányba visszajött a téma

A november 8-i választásra készülő Horvátországban ismét fontos kampánytémává vált a menekültválság. A horvát miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy a magyar határzár egyik célja az volt, hogy az Orbán-kormány káoszt idézzen elő a horvát-magyar határon, azt a képzetet keltve a horvát választókban, hogy a kormány nem ura a helyzetnek. (Itt írtunk arról, hogy a magyar kormány miért segítheti a horvát ellenzéket ebben a kampányban.)

A mostani felállásban a miniszterelnököt a baloldal, az elnököt a jobboldal adja Horvátországban. Így értelmezhető az a vita, ami most izgalomban tartja Horvátországot:

Úgy kezdődött, hogy Kolinda Grabar-Kitarović elnök azt javasolta, hogy Horvátország ugyanúgy zárja le a határát Szerbia felől, mint Magyarország. Erre a horvát belügyminiszter visszaszólt, hogy ennek a tervnek a kivitelezhetőségét az elnök beszélje meg inkább a szerb barátaival. (A horvát politikában a szerb-barátság felér a hazaárulás vádjával. A horvát kormányfő korábban azt mondta, hogy a horvát ellenzék, Szerbia és Magyarország összefogtak ellene.) Erre az éppen Kínában tárgyaló horvát elnök azt írta a Facebookra, hogy „e közleményével Ostojic miniszter beismerte, hogy az ügyvivő kormány képtelen az ország vezetésére, és átadja a végrehajtó hatalmat nekem. Át is veszem, azonnal, ahogy ez alkotmányosan megvalósítható.”

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök. AFP PHOTO / STRINGER

A belügyminiszter erre azt mondta, hogy „először azt hittem, hogy meghackelték a Facebook oldalát. Ezek nagyon veszélyes szavak, amelyektől egy elnöknek tartózkodnia kellene. Nem fair kést döfni azok hátába, akik jó munkát végeznek, és napi 12 órában gondját viselik a menekülteknek”.

A horvát kormány elvben kitart amellett, hogy amíg Németország fogadja a menekülteket, addig nekik semmi okuk kerítéssel korlátozni a menekültek áramlását, és ez nem is lenne humánus eljárás. Szerintük a magyarok a bezárkózásukkal nem a problémát oldották meg, hanem csak a többi országra tolták a gondokat.