A Welt szerint Brüsszel a menekültválság miatt nem akarja lehúzni Törökországot

Az Európai Bizottság indoklás nélkül halogatja a Törökországról szóló új elemzésének megjelentetését, valószínűleg azért, mert a menekültválság miatt nem akarja bírálni az ankarai vezetést a közelgő választások előtt – írja a Welt am Sonntag.

A brüsszeli bizottság az európai uniós tagsági feltételek törökországi érvényesülésének alakulását vizsgáló országjelentésében a berlini lap szerint azt írta, hogy súlyos hiányosságok tapasztalhatóak a vélemény-, és a gyülekezési szabadság területén, és nemhogy nem javult a helyzet az utóbbi két évben, hanem „visszalépés” történt.

1. Szólásszabadság

A véleményszabadságot megkérdőjelezi az újságírókkal szembeni politikai nyomásgyakorlás, a jogszabályok korlátozó és pártpolitikai alapú értelmezése, és azoknak a pereknek a sorozata, amit Recep Tayyip Erdogan államfő ügyvédei indítottak a sajtó képviselői ellen.

2. Gyülekezési szabadság

A kormányzat megfélemlítésre törekvő gyakorlata nem csak újságírókat érint az Európai Bizottság szerint. A gyülekezési szabadságot aránytalanul nagy mértékben korlátozzák a törvények és a hatóságok, a demonstrációk rendőri biztosítását az erőszak túlzott mértékű alkalmazása jellemzi, a hatósági túlkapások elleni fellépés pedig nem megfelelő.

Erdogan a tavaly befejezett 1000 szobás elnöki palotájában (Fotó: Adem Altan / AFP)

3. Terrorizmus

A török kormányt sokszor éri az a bírálat, hogy nem tesz elég erőfeszítést azoknak a külföldieknek a feltartóztatására, akik átutaznak Törökországon Szíria felé, hogy csatlakozzanak az ISIS-hez. Ezzel kapcsolatban a brüsszeli bizottság kiemelte, hogy a „külföldi harcosok jelenségének” kezeléséhez erélyesen fel kellene lépnie a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek.

4. Kurd kisebbség

Az Európai Bizottság különösen élesen bírálta Ankarát a kurd kisebbség miatt: az országjelentés szerint „sürgetően szükséges” újraindítani a békefolyamatot, mert a biztonsági helyzet „drámai mértékben romlott” az utóbbi időszakban. Azt is kiemelték, hogy súlyos atrocitások érik a legálisan működő, kurdbarát Népi Demokratikus Pártot (HDP) – írja a Welt am Sonntag.

A menekültválság állhat a háttérben

A lap szerint az országjelentés bemutatását már kétszer elhalasztották, legutóbb éppen a napokban. Ennek oka az lehet, hogy az Európai Bizottság segítséget remél a török államfőtől a menekültválság kezelésében, és ezért inkább majd a november 1-i parlamenti választás után adja ki az igen kritikus hangvételű elemzést.

A Törökországban hivatalos látogatáson tartózkodó Áder János köztársasági elnököt fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfő Ankarában, a köztársasági elnöki palotában március 12-én (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Recep Tayyip Erdogan pártja, az Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) a HDP jó szereplése miatt veszítette abszolút többségét a legutóbbi, júniusi parlamenti választáson, és szakértők szerint az államfő és az AKP azért törekedett előre hozott választások kiírására, hogy visszaszerezze a többséget és az alkotmány módosításával elnöki rendszert vezessen be.

Malajziai-orosz diktatúra

Ez a rendszer Erdogan szándéka szerint tekintélyelvű lesz, és iszlamista vonásaiban a malajziai rendszerrel, a szabadság korlátozottságában pedig az orosz rendszerrel rokonítható – mondta a Welt am Sonntagnak Cengiz Aktar, az Istanbul Policy Center nevű isztambuli think tank kutatója.

Szerinte Brüsszel Ankarának nyújtandó pénzügyi támogatása nem fogja maradásra bírni a Törökországban élő szíriai menekülteket. A szíriaiak ugyanis azért mennek el az országból, mert a török állam nem ad nekik menekült státust, így nem rendelkeznek a státushoz kapcsolódó jogokkal és munkavállalási lehetőséggel – mondta az elemző, aki szerint „a világias középosztály exodusa” várható, ha Erdogannak sikerül megerősítenie hatalmát és kiépítenie autoriter, iszlamista rendszerét.

Törökország 1999 végén nyerte el az európai uniós tagjelölti státust. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A brüsszeli bizottság nyomon követi a tagságra való felkészülés alakulását valamennyi tagjelölt esetében. Erről éves jelentésekben számol be, amikben értékeli, hogy az adott tagjelölt milyen mértékben képes eleget tenni a tagállamokkal szemben támasztott elvárásoknak, tagállami kötelezettségeknek. A jelentéseket az úgynevezett koppenhágai kritériumok részletes értékelése alapján állítják össze. (MTI)

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.