Putyin legnagyobb washingtoni rajongója védte meg a magyar kormányt az Egyesült Államokban

Szerdán zajlott az amerikai képviselőház európai, eurázsiai és újonnan keletkező fenyegetésekkel foglalkozó albizottságának szakértői meghallgatása. A fő téma Szíria és a menekültválság volt, és természetesen szóba került Magyarország is. 

Az MTI, nyomában pedig a kormánypárti sajtó lelkesen számolt be arról, hogy a testület republikánus elnöke, Dana Rohrabacher többször kiállt a magyar kormány mellett, a hirado.hu-n még csütörtök délelőtt is kiemelt helyen szerepelt a hír, 'Magyarország teljesen jogosan fékezte meg a migránsok áramlását - mondta egy amerikai képviselő' címmel. 

Arról viszont kevés szó esik ezekben a cikkekben, hogy kicsoda Dana Rohrabacher. A kaliforniai képviselő neve alighanem keveseknek cseng ismerősen itthon, de az amerikai sajtó gyakori szereplőjéről van szó. Igazából két dolog van, amit mindenképp érdemes megemlíteni Rohrabacherről. Az egyik inkább vicces, a másik viszont inkább ijesztő. 

Rohrabacher egyrészt magabiztosan hozza azt a fajta sztereotip szélsőkonzervatív tuskót, akiket leginkább csak filmekből ismerhetünk. Az egyik legismertebb klímaváltozást tagadó politikusnak számít, nem hajlandó elfogadni, hogy emberi tevékenységnek köze lehetne a Föld melegedéséhez. Bár azt egy sajtótájékoztatón már felvetette, hogy a korábbi hőmérséklet-emelkedés mögött állhatott a dinoszauruszok bélgázkibocsátása: 


Ugyanígy országos hírnévre tett szert, amikor egy rendezvényen kikelt az ellen, hogy a kormány fluoridot kever az ivóvízbe. Gyakorlatilag ugyanazokat az érveket sorolva fel, melyeket Kubrick nagyszerű filmjében, a Dr. Strangelove-ban hozott elő a hidegháborús paranoia paródiájaként bevetett Jack D. Ripper parancsnok. 

Rohrabacher a sokféle szélsőséges és komolyan vehetetlen világnézetet elviselő republikánus párton belül is egy szélre tolt figura. A párt egyik washingtoni forrása a Daily Beastnek ezt azzal a példával illusztrálta, hogy Rohrabacher bármennyire szerette volna, a párt nem volt hajlandó rábízni a tudományos bizottság vezetését, és helyette inkább egy olyan embert raktak erre a posztra, aki nem hisz a gyógyszerek hatásában. Ez elég jól jelzi, hogy hol áll a párton belül. 

(AFP PHOTO / POOL / Shuji Kajiyama)



De a 68 éves politikus tudományellenes butasága csak az egyik fontos jellemzője. A másik, hogy feltétlen híve Vlagyimir Putyin politikájának. 

Rohrabacher fiatalon a szintén kaliforniai Ronald Reagan stábjában dolgozott, majd szövegírója lett, innen sodródott át a politikába, 1988-ban jutott be először a képviselőházba. Megválasztása után Afganisztánba utazott, ahol szakállat növesztett és csatlakozott a szovjetek ellen harcoló csapatokhoz, igaz saját bevallása szerint fegyver keveset volt a kezében. 

Mostanra viszont ez az oroszellenessége odalett, Putyin legkitartóbb támogatójának számít Washingtonban. Arról sok történet kering, hogy a fiatal és ambiciózus Vlagyimir Putyin hogyan hitette el nyugati politikusokkal, hogy egy újfajta Oroszország ígéretét képviseli, a kétezres évek közepéig sokan tényleg nagy reményekkel tekintettek az általa épülő országra. 

Ugyanakkor ez az illúzió a legtöbbeknél legkésőbb 2008-ra, a Grúziával szembeni konfliktus idejére odalett. A washingtoni elit nagyrésze ekkor elíélte az orosz agressziót, Rohrabacher viszont nem adta magát ilyen könnyedén, ő már akkor beszélt, hogy az egészet Grúzia kezdte, Oroszország pedig csak befejezte. 

Chip Somodevilla/Getty Images

Rohrabacher Putyin-közelisége igazán 2014-ben, Ukrajna keleti részének megszállása után lett téma. A politikus ugyanis egyike volt annak a 23 képviselőnek, akik nem szavazták meg az új ukrán kormánynak nyújtandó egymilliárd dolláros segélyt. És ugyanígy nem támogatta az oroszok elleni szankciókat. Csak míg a többi képviselő például a segély elutasítását anyagi okokkal indokolta, Rohrabacher beleállt, és nyilatkozataiban többek között az alapítóatyák döntéséhez hasonlított a Krímen történteket. Ahol szerinte az emberek egyszerűen csak arról döntöttek, hogy milyen kormány alatt szeretnének élni. 

Szerinte amerikai politikustársai benne ragadtak a hidegháborús narratívába, és nem veszik észre, hogy ez már másmilyen Oroszország, a kommunizmusnak vége, Putyin pedig a nem a sátán. A New York Timesnak beszélt arról 2014-ben, hogy Oroszországban drámai reformok zajlottak, tele vannak a templomok, minden újságosnál lehet kapni az ellenzéki lapokat, az emberek a parkokban tüntethetnek, sorolta a teljesen alaptalan megállapításait Rohrabacher. 

Szintén ebben az interjúban vallotta be alig leplezett csalódottsággal Rohrabacher, hogy erőfeszítéseiért még egy köszönömöt sem kapott az oroszoktól. Aki amúgy egészen elképesztő módon ismerkedett meg Putyinnal. 

Még a kilencvenes évek elején, nem sokkal afganisztáni kalandja után Rohrabacher pár republikánus párttársával vendégül látott egy orosz delegációt. Ennek volt tagja a fiatal Putyin is, ekkor még mint Szentpétervár alpolgármestere. A két csoport a nap folyamán előbb a rögbi egy visszafogottabb, csak érintésre menő verzióját játszotta, majd elmentek este lezárni a napot egy ír pubba. Pár ital után szóba került, hogy akkor végül ki is nyerte a hidegháborút. Putyn és Rohrabacher szkanderezéssel döntötte el a kérdést, és az orosz simán lenyomta az amerikai képviselőt. 

Nem ez volt amúgy az első alkalom, hogy Dana Rohrabacher megvédte a magyar kormányt Washingtonban. Idén májusban albizottsági meghallgatást tartottak a magyar helyzetről, ami az Index információi szerint a Miniszterelnökség és a Századvég 1,4 milliárdért felbérelt lobbista, Connie Mack magánakciója volt, az ő ötletére hívta össze a meghallgatást Rohrabacher. Most ismét ő volt a barátunk, szóval igazából lehet, hogy nincs is szükségünk ellenségekre. (via Politico, New York Times, Daily Beast)