A kerítés eddigi fő eredménye, hogy belekavartunk a horvát kampányba
2015 október 14., 05:20
Egy kisvárosi polgármester új pártján múlhat a horvát kormány
A vasárnapi választás után nem látszik még, hogy a jobb- vagy a baloldal alakíthat-e kormányt Horvátországban.
A reggel 7 órai összesítés szerint a legtöbb mandátumot ugyan a jobboldali HDZ kapta, de 17 képviselővel kevesebbje lesz, mint hogy kormányt tudjon alakítani. Ráadásul a 2011 óta hatalmon lévő szociáldemokraták (SDP), és a vele koalícióra készülő isztriai párt, az IDS együtt ugyanannyi mandátumot szerzett, mint a HDZ.
Mindkét oldal képes lehet kormányt alakítani, ha megszerzik a harmadik helyen végzett, 19 mandátumot szerző Most (Híd) nevű párt támogatását.
Hogy igazán izgalmas legyen a helyzet, a Most a kampányban azt ígérte, hogy senkivel sem lépnek koalícióra.
Vasárnap éjszaka azonban a párt elnöke már arról beszélt, hogy nagy felelősség van rajtuk, és az emberek érdekében dolgoznak majd. Ennél konkrétabb azonban nem volt.
76 képviselő kellene legalább a kormányalakításhoz. A jobboldali HDZ-nek 59 mandátuma van, az baloldali SDP-nek 56, de az őket támogató Isztriai Demokrata Szövetséggel együtt már ugyanúgy 59, mint a nyertes HDZ-nek.
A szoros eredmény nem meglepő: a januári elnökválasztáson is közel egyforma eredményt értek el. Akkor a HDZ jelöltje mindössze 30 ezerrel kapott több szavazatot mint az SDP-é, (ráadásul úgy, hogy 60 ezer szavazatot érvénytelennek minősítettek). A közvélemény-kutatások is nagyon szoros eredményt jósoltak, volt olyan exit poll, ami konkrétan döntetlent ígért.
Végül a HDZ kapta a legtöbb a szavazatot. Sokat számított ebben, hogy a HDZ szokás szerint megszerezte a külföldön, vagyis elsősorban Bosznia-Hercegovinában szavazó horvátok mindhárom mandátumát.
A magyar kormány a HDZ-nek kampányolt
Ez volt az a választás, amibe nagyon komolyan igyekezett beleszólni a magyar kormány. Annyira, hogy az SDP-s miniszterelnök még azt is mondta a kampányban, hogy a kerítéssel a magyar kormány káoszt akart kelteni, hogy ezzel is a jobboldalnak kampányoljon.
A magyar kerítés miatt szeptember közepén a menekültek Horvátország felé fordultak, amit addig teljesen elkerültek. A menekülthullámot a HDZ rögtön a kampánya egyik legfőbb témájává emelte. Tehetetlenséggel vádolták a kormányt, és azt mondták, hogy a magyarhoz hasonló megoldás, például teljes határzár kellene. Amire a baloldal azt mondta, hogy a HDZ-s politikusok úgy beszélnek, mintha Magyarországon élnének.
A kampány végén a HDZ egyik naggyűlésén felolvasták Orbán Viktor levelét is, amiben többek között ezt írta: „Horvátország történelmi választás előtt áll, hiszen migránsok óriási hulláma fenyegeti az országot. Égető szükség van a változtatásra, és ezt csak egy ember képes véghezvinni: Tomislav Karamarko.”
(Karamarko a HDZ miniszterelnök-jelöltje, korábban volt már titkosszolgálati főnök és belügyminiszter is.) A téma erőltetése ellenére azonban akkor sem várható nagy fordulat a menekültek továbbutaztatásában, ha a HDZ alakít kormányt. A párt ugyanis nagyon szoros kapcsolatot ápol a német CDU-val, és több horvát politológus szerint Karamarko nem tenne olyan lépést ebben az ügyben, amit Angela Merkel nem hagy jóvá előzetesen.
A magyar kormány valószínűleg azt várja, hogy a HDZ-vel könnyebb lesz megegyezni az INA nevű energetikai vállalat jövőjéről. Ez az a cég, aminek 44 százaléka a horvát államé, 49 százaléka a Mol-é, és a menedzsmentjogokat a magyarországi multi bírja. Ezt a mostani horvát kormány nem volt hajlandó elfogadni, és arra hivatkoztak, hogy a Mol egy korábbi HDZ-s miniszterelnök megvesztegetésével jutott a lehetőséghez. A vádat a Mol visszautasította, de a helyzet annyira elmérgesedett, hogy Hernádi Zsolt Mol-elnököt a horvát rendőrség az Interpollal köröztette. A magyar félnek fontos lenne a konstruktívabb légkör, és erre inkább adna esélyt egy HDZ-kormány. A kampány magyar száláról korábban részletesen itt írtunk.
A Most mondhatja meg, hogy mi legyen
A választás legnagyobb meglepetése, hogy a harmadik helyet simán megszerezte a 2012-ben alapított Most (Híd) nevű formáció, és várhatóan 19 képviselőjük lesz a 151 fős parlamentben. A pártot Bozo Petrov, a dalmáciai Metkovic nevű város polgármestere hozta létre. A jelöltjeik többsége korábban soha nem viselt országos politikai tisztséget. Kisebb települések független polgármesterei, egyetemi tanárok, vállalkozók vannak köztük.
A párt elsősorban spórolást követel. Szigorú költségvetést, az adósság csökkentését és a közigazgatás reformját akarják. Ugyanakkor az adókat is csökkentenék. Ígéreteik közt van még a környezetvédelem erősítése, a sztrádamatricák bevezetése (a fizetőkapuk helyett), a megújuló energia támogatása, az oktatás színvonalának erősítése, a netes szavazás bevezetése és a bírósági munka felgyorsítása.
Hogy Bozo Petrov melyik oldal mellé áll, az lehet, hogy csak hetek múlva dől el. A horvát lapok találgatása szerint az se kizárt, hogy senkivel se köt koalíciót, hanem kívülről támogatja majd valamelyik pártot, folyamatos alkudozásra kényszerítve a hatalmon lévőket. Az a pletyka is terjedt vasárnap éjjel, hogy azzal kötnek koalíciót, aki odaadja a miniszterelnöki széket Petrovnak.
A Most nyitottsága minden oldal felé azért is lehetséges, mert igazán nagy különbség az SDP és a HDZ programja között nincs. Főleg nincs a gazdasági terveiket tekintetve, mert egyik oldal sem ígért osztogatást. Ezért is vált ilyen fontossá a menekültválság, ahol éles törést lehetett gerjeszteni a toleránsabb baloldal és a szigort követelő jobboldal között. A további különbségek viszont inkább kulturálisak: a HDZ hagyományosan nacionalistább retorikát használ, és szoros viszonyt ápol a katolikus egyházzal.
Hosszú recesszió
Az igyekezet ellenére a menekültválság idején nemhogy romlott, de inkább javult a kormánypárt megítélése. A HDZ sokáig a választás nagy esélyesének nézett ki, de az utolsó néhány hónapban a kormányzó SDP folyamatosan jött fel.
Az SDP fő kampánytémája az volt, hogy nem jöhetnek vissza a korrupt jobboldaliak, utalva ezzel arra, hogy a HDZ kormányzását több gyanús ügy is terhelte. Ivo Sanader volt miniszterelnököt hosszú börtönbüntetésre ítélték, igaz, az Alkotmánybíróság új eljárásra utasította a nyáron a bíróságot, és Sanader jelentős óvadék ellenében október eleje óta házi őrizetbe mehetett a börtönből.
Horvátország 2008 óta recesszióban van. E hanyatlást az SDP vezette kormány idén megállította, legalábbis ezt mondják a kampányban. A hat szűk esztendő után az elmúlt két negyedévben már növekedett a horvát gazdaság, és az egész 2015-ös évre 0,9 százalék körüli növekedést várnak. 2013-ban Horvátország az EU tagja lett, a növekedés jórészt az onnan érkező támogatásoknak köszönhető.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.