Felfüggesztette a bíróság a magyar állam legcinikusabb perét

Kedd délelőtt, az első tárgyalási napon felfüggesztette a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a kártérítési pert, amit az állami Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) indított a kishantosiak és a Greenpeace Magyarország ellen. Az NFA több mint 14 millió forintot akart behajtani a biogazdaság vezetőin és a zöldszervezeten, többek között arra hivatkozva, hogy őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük  az egykori biogazdaság területe mellett. 

A bíróság szerint viszont amíg nem érnek véget azok a perek, melyek a kishantosi földek jogszerű birtoklásáról szólnak, addig nem lehet eldönteni, jogos-e a kártérítési igény. Az ítélet kis győzelem a kishantosiak és a Greenpeace számára. 

Az előzmények

2013. november 4-én a Kishantosi Biogazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy a 452 hektáron elterülő, 21 éve működő, nemzetközileg is ismert biogazdaság területét nem engedik át az új kirendelt tulajdonosnak, hanem bírósághoz fordulnak. (Aznap mi is a helyszínen jártunk, részletes riportunkat itt lehet elolvasni.)

A biogazdaság végéhez az vezetett, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán tíz parcellára szabdalták a területet, és ezek közül egyet sem nyertek meg a több mint két évtizede ott gazdálkodó kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak mezőgazdasággal és nem is laktak a közelben. 

Fotó: Greenpeace

Mindkét fél birtokvédelmet kért, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot szervezett a helyszínre, mert félő volt, hogy az új tulajdonosok a tél folyamán kitárcsázzák a földeket. 

Az NFA szerint ezzel a Greenpeace aktivistái megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a parcellákat birtokba vegyék. Ezért feljelentést tettek és kártérítést követeltek a Greenpeace-től és a kishantosiaktól. 

Ezért az állami szerv őrző-védő szolgáltatást vett igénybe, hogy ezzel segítsék a haszonbérlők birtokba lépését. Ennek költségeit próbálták meg bíróságon bevasalni a Greenpeace-től és a kishantosiaktól, összesen több mint 9 millió forintot. Mellé pedig további 4,9 millió forintot kérnek, mert 2013 novembere és 2014 áprilisa között az új bérlők nem kaptak haszonbérleti díjat.

Érdekes adalék, hogy az őrzéssel megbízott cég a B5 Global Monitoring Kft. volt, ennek tulajdonosa a Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint az a Brunner István, aki a Simicska Lajos alapította Menüett Kft. egyik tulajdonosa is volt, és aki később eladta üzletrészét a Quality Profit Kft. képviselőjének, Kaya Ibrahimnak.

Más perektől függ

A kártérítési igénnyel szemben a Greenpeace Magyarország ellenkeresetet nyújtott be, az NFA keresetének elutasítását kérve. Mint mondták, jelenlétük a földeken erőszakmentes és békésen történt, a magasabb rendű közérdeket képviselve. 

A kishantosi földek miatt több per is van jelenleg a bíróság előtt, kedden pedig az a döntés született, hogy amíg ezekben nem születik ítélet, addig az NFA kártérítési igényét felfüggesztik. Ez gyakorlatilag az az ítélet, amiben a kishantosiak és a Greenpeace bízott. Főleg azért, mert más perekben egyelőre jól áll az ügyük. 

A Fővárosi Törvényszék júniusban már másodfokon is kimondta, hogy jogtalanul vették el a kishantosiak földjét. Az ítélet szerint a Mező Vidék Bt. úgy nyerte el a földeket a kishantosi biogazdaságtól, hogy közben nem is pályázhatott volna, mert előtte nem végzett mezőgazdasági tevékenységet. Ezen felül a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. másik három keresetét is újra kell tárgyalni az elsőfokú bíróságokon.

Igaz, a döntést semmibe véve, a Mező Vidék Bt. júliusban arattatásba kezdett az általa egykor bérelt kishantosi földterületen.

A kishantosi gazdaság biominősítésének már biztos hogy vége, az új bérlők 2014 április 12-én elkezdték aratás előtt beszántani a területet, a kishantosiak becslése szerint 140 millió forint értékben tönkretéve ezzel bioélelmiszereket, teljesen értelmetlenül. Ezután nem sokkal történt, hogy a helyszínen tiltakozó Greenpeace-aktivistákra támadt az egyik bérlő, meg is ütve egyiküket.

Az egyik új bérlő, Lakatos Huba pedig meg sem várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét, 2014. szeptemberében műtrágyázni kezdett. Ha esetleg a bíróság végül vissza is adná a kishantosiaknak a földeket, akkor is három év kéne hozzá, hogy visszakaphassák a biominősítésüket.