Semmis a Quaestor-törvény, pontosabban annak lényegi rendelkezései, döntött az Alkotmánybíróság.

A QUKKA néven is ismert törvény (ami a Quaestor bedőlése után maradó károsultak 30 millió forintig történő kifizetéséről szólt) ugyanis

• diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve
  
• alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is.
  

Maga a kárrendezés nem alkotmányellenes viszont, döntött az AB. Az ítélet mellé 6 különvélemény és 3 párhuzamos indoklás is született, a pénzügyi- és alkotmányjogi ínyencek itt olvasgassanak.

Kérdés, hogy mi lesz most, miután a kormány már a nyáron kihátrált a Quaestor-kártalanítás mögül – ami különösen azért visszatetsző, mert a kormánypárti politikusokhoz ezer szállal kötődő Tarsoly Csaba több száz milliárd forintos piramisjátékával kapcsolatos ügyet éppen a kártalanítás folyamatos szajkózásával tudta a kormányzati kommunikáció semlegesíteni. Akkor a józan ész és a bankokkal kötött megállapodás dacára is elfogadták a látványosan rossz QUKKA-törvényt, hogy ezzel is csillapítsák a károsultak haragját.

A döntés azért is fontos volt, mert az MNB éppen az AB várható döntésére hivatkozva nem adott hitelt a Quaestor-kárrendezési alapnak, így aztán az alap nem tudott felállni, és nem tudta kártalanítani a károsultakat.

A kártalanítás a következőképpen néz ki. A Befektetővédelmi Alapból (BEVA) 88 milliárd forintot már kifizettek a Quaestor 31 ezer ügyfelének, a hatmillió forint alatti befektetésekre. A most az AB által elkaszált törvény egyrészt a 6-30 millió közötti befektetéseket érinti, másrészt a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó három híján ötszáz ügyfelét, nagyjából 100 milliárd forint értékben.

(Alkotmánybíróság pdf)

UPDATE 13:10

Reagált a Fidesz!