Jön az orosz hitel, 2018-ban indul az építkezés Pakson

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos kedden ismertette a valaha volt legdrágább magyarországi építkezés menetrendjét:

  • 2015: környezetvédelmi engedélyek beszerzése (áthúzódhat jövő év elejére, de mindent leadtak),
  • 2016: telephely engedély intézése,
  • 2017: építési engedély intézése,
  • 2018-tól építkezés,
  • 2025: indul az egyik új blokk,
  • 2026: indul a másik új blokk.

Vagyis a munkagépek csak bő két év múlva vonulnak fel, addig szellemi munka folyik. De ez sincs ingyen. 

Mérnöki és engedélyeztetési munkákra ezért már vesszük fel az orosz hitelt. 

Az összesen 10 milliárd eurós orosz hitelkeret 2025-ig áll rendelkezésre. Aszódi szerint nagyságrendileg a hitelkeret 6-10 százalékát hívhatjuk le 2018-ig, a fizikai építkezés kezdetéig.

Magyarország magabiztosan fogadott az áremelkedésre

A beruházással szemben az egyik legfontosabb kifogás az szokott lenni, hogy nem éri meg. Paks II az áramot 55 euró / Mwh áron lesz képes előállítani a kormány szerint, míg mostanában Magyarországon 40 euró / Mwh körül van az áram ára. Több környező országban viszont 30 euróért is lehet 2016-ra rendelni. Az aktuális árakról itt van a Magyar Energiakereskedők Szövetségének a térképe:

Az áram ára az egyes európai országokban. Forrás: Magyar Energiakereskedők Szövetsége.

Vagyis akkor van értelme a beruházásnak, ha tíz év múlva, az első új blokk elkészültéig jelentősen drágább lesz az áram errefelé, és 55 euró fölé megy az átlagár.

Természetesen senki sem tudhatja biztosan, hogy mennyibe kerül majd az áram 10, pláne 50 év múlva, amikor Paks II. még mindig képes lesz áram termelésére. Ez olyan mint egy fogadás: a magyar kormány arra fogadott, hogy az áram ára felmegy majd, ezért megéri ennyi pénzt elkölteni a két új blokkra.

Aszódi szerint több okból is emelkedik majd az áramár:

  • Európában nagyon sok az elöregedő erőmű, ezek le fognak állni addigra.
  • Több áramra lesz szükség.
  • A szén-dioxid kibocsátás elleni küzdelem miatt az EU valószínűleg felemeli a kvóták árát, vagyis a szénermőművek sokkal drágábban termelnek majd, ha egyáltalán termelnek majd.
Aszódi Attila kormánybiztos. MTI Fotó: Kovács Tamás

Számítások

Eddig két részletes számítás látott napvilágot arról, hogy miért nem valószínű, hogy a beruházás megtérül. Az egyiket a REKK (Regionális Energia Kutatóközpont) készítette el még tavaly januárban. Szerintük inkább nem éri meg ez a beruházás. „Minden, a megtérülést vizsgáló mutató azt jelzi, hogy a realista esetben nem érdemes megvalósítani a beruházást” - írták. A „realista eset” a tanulmányban a REKK kutatói szerinti legvalószínűbb áramárral számol. 

A beruházást ellenző Energiaklub megbízásából Felsmann Balázs is készített egy megtérülési tanulmányt. (Felsmann a Corvinus egyetem munkatársa, ahogy a REKK is ezen az egyetemen működik.) Felsmann is több forgatókönyvvel számolt, és szerinte legalább 50 százalékkal kellene emelkednie az áram árának ahhoz, hogy a beruházás esetleg megtérüljön, de igazán biztos a megtérülés csak 75 százalékos áremelkedés esetén lenne.

A számításhoz az áram várható árán kívül azt is meg kellett tippelni, hogy Paks II. mennyi áramot lesz képes előállítani, és azt is, hogy az erőmű működtetése mennyibe kerül majd.

Aszódi Attila szerint e három alapadat a REKK és Felsmann számításaiban sem helyesek. Az Indexnek szeptemberben ezt részletesebben is kifejtette , akkor azt mondta, hogy Felsmann mindhárom érték esetében rossz számokból indult ki, a REKK pedig rosszul értelmezte az orosz hitel feltételeit.

A magyar kormány részletes számításai ugyanakkor nem nyilvánosak, mivel a paksi szerződést titkosították. 

Aszódi kedden emlékeztetett arra, hogy a kormány részletes számításait megmutatták az Európai Bizottság szakértőinek. A bizottságnak november 23-ig kellene nyilatkoznia arról, hogy lát e tiltott állami támogatást a konstrukció mögött. 

Korábbi, nem hivatalos információink szerint a bizottság arra hajlik, hogy nincs tiltott állami támogatás a konstrukcióban. Ám ha így is döntene a bizottság, ez nem jelenti azt, hogy a bizottság szerint megtérül a beruházás, hiszen létezik az EU-ban nem tiltott állami támogatás is.

Aszódi azt ígérte, hogy ha Brüsszel jóváhagyja a szerződést, akkor annak bizonyos elemeit nyilvánosságra hozzák, és akkor jobban látszik majd, hogy miért éri meg.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.