A keddi német-holland meccs lefújása már csak azért is rendkívül kellemetlen volt, mivel azt a párizsi támadások után olyan eseménynek hirdették, ahol  a társadalom jelzést adhat a terroristáknak, hogy nem engednek a fenyegetéseknek.

Ehhez képest nem sokkal a játék kezdete előtt a rendőrség kiüríttette a stadiont, a városban korlátozták a tömegközlekedést, az utcákat pedig ellepték a gépfegyveres rohamrendőrök. Végül nem tartóztattak le senkit, és robbanószert sem találtak, a német belügyminiszternek pedig sikerült idiótát csinálnia magából, amikor a rendkívüli helyzet közepén az éppen eléggé megzavarodott lakosságnak csak annyit tudott mondani, hogy válaszai egy része csak megzavarná a lakosságot. Ezért inkább nem árult el semmit a bombariadóról, amitől a lakosság csak még jobban összezavarodott. 

Az, hogy a francia titkosszolgálat jelzésére a német rendőrség ilyen nagy erőkkel ugrott rá, mutatja, hogy Párizs után nincs az a vezető, aki a legkisebb biztonsági kockázatot is vállalná egy focimeccs kedvéért. 

Másnap Angela Merkel a biztonsági kabinet ülése után megtartotta élete legrövidebb sajtótájékoztatóját, ahol annyit mondott, hogy a történtek ellenére nem fogják korlátozni a nagy tömegrendezvényeket. A tervek szerint a hétvégén egy Bundesliga-meccs sem marad el. 

Érdemes figyelni

Németországban eddig egyetlen sikeres dzsihádista támadás történt, amikor 2012-ben egy Arid U. nevű fiatal Frankfurtban lelőtt két amerikai katonát. Még ugyanebben az évben a rendőrségnek időben sikerült hatástalanítania egy bombát a bonni pályaudvaron, de a hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy a radikális iszlamista csoportok egyre aktívabbak az országban. 

Bár Németországban is vannak olyan nagyvárosi kerületek, ahol nagy számban élnek bevándorlók, ezeken a helyeken a hatóságok szerint nem olyan veszélyes a helyzet, mint a brüsszeli Molenbeek negyedben. A berlini Neuköllnre vagy Duisburg-Marxlohra nem tekintenek úgy, mint a terrorizmus szempontjából legveszélyesebb gócpontokra.

A német belügyminisztérium szóvivője a hét elején, a párizsi támadások után mégis arról beszélt, hogy Németországra egyre nagyobb veszélyt jelenthet a radikális iszlám terjedése, mivel szinte minden tartományban működnek olyan szalafita csoportok, amelyek támogatják az ISIS-t és toboroznak is nekik. 

A szalafiták a szunnita iszlám ultrakonzervatív ágához tartoznak. A németországi muszlimokon belül nagyon kis csoportnak számítanak, de a közel-keleti radikálisokhoz fűződő kapcsolataik miatt a titkosszolgálatok figyelik őket. 

Ezek a csoportok az utóbbi időszakban Észak-Rajna-Veszfália tartományban lettek a legaktívabbak. Csak ebben a tartományban 3000 olyan személyt tartanak nyilván, akik a radikális szalafitákhoz köthetők.

A Charlie Hebdo elleni merénylet után már figyelmeztették a német hatóságokat, hogy a szélsőségesek az elmúlt hónapokban egyre aktívabbá váltak tartományban. Vannak jelzések arról, hogy az év elején az erőszakra is kész radikálisok száma megduplázódott.

A Német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) szerint az országban 40 aktív hálózat működhet. Ezekből a hálózatokból aztán sokan Szíriában kötnek ki. A BfV szeptemberi adatai szerint már 740-re tehető azoknak a száma, akik Németországból utaztak ki Szíriába vagy Irakba, hogy az ISIS-hez csatlakozzanak. Többségük 30 év alatti férfi, de legalább egyötödük nő.

Jürgen Todenhöfer német riporter az év elején Moszulban interjút készített egy olyan német protestáns családból származó férfival, aki beállt az ISIS fegyveresei közé:

Közel 120 olyan német dzsihádistáról tudnak, akik meghaltak a Közel-Keleten, de a kiutazottak harmada már visszatért. A BfV szerint a háborúból visszatérők között vannak olyanok is, akik teljesen kiábrándultak attól, amit a dzsihád gyakorlati oldalából Szíriában megtapasztaltak. Ez főleg azokra a fiatalokra igaz, akik korábban csak videójátékokon láttak lövöldözést, és a harctéren kellett rájönniük, hogy a valóságban nem minden úgy megy, ahogy elképzelték. 

A Hannoverhez közeli Wolfsburgot is olyan helyként tartják számon, ahol aktív iszlamista szcéna működik. Csak ebből a városból 30-40 olyan emberről tudnak, akik csatlakoztak a közel-keleti harcokhoz. A BfV szerint Berlinből 100 ember utazhatott ki Szíriába vagy Irakba harcolni. A hatóságok a fővárosban 650 szalafitát tartanak számon, akiknek a fele lenne hajlandó erőszakos cselekményekben is részt venni. A szalafiták néha Berlinben is toboroznak ingyen Koránnal és radikális prédikátorokat is gyakran hívnak a mecseteikbe.

A berlini városvezetés egyre többet költ olyan programokra, amelyekkel próbálják megelőzni, hogy a fiatal muszlimok radikalzálódjanak, de segíteni akarnak azoknak is, akik már belekerültek ezekbe a körökbe. 

Bár a franciákkal ellentétben a német hadsereg nem vesz részt aktívan az ISIS elleni harcokban, ez mégsem zárja ki, hogy akár Németország is célponttá váljon. A terroristáknak ugyanis nem az az egyetlen céljuk, hogy bosszút álljanak a nyugati kormányokon, hanem az is, hogy növeljék a többségi társadalom és a muszlim kisebbség közötti bizalmatlanságot. Így akarják elérni, hogy a mérsékelt muszlimoknak ne maradjon más választásuk, mint fundamentalista őrültekhez fordulni.