Sikerült elérni, hogy már a hallgatók is többet keresnek, mint az egyetemi tanárok

Felháborodott levelet tettek közzé az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai, mert kihagyták őket a felsőoktatási béremelésekből, ami hatalmas aránytalanságokat szült az egyetemen.

A Népszabadságban megjelent kiáltványhoz eddig 274 oktató csatlakozott a Karról.

A levél elején rögtön leszögezik, hogy annak örülnek, hogy „a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja az első két évben havonta 140.000 forintra, a második két évben havonta 180.000 forintra emelkedne.” Ezt támogatják is.

Azt viszont végtelenül méltánytalannak tartják, hogy ezzel „a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így kiáltó aránytalanság jön létre.

Emlékeztetnek, hogy az egyetemen oktató tanársegédek és adjunktusok 10 éve várnak a béremelésre, ezért számunkra teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40 000 forintos béremelést ígérnek, ráadásul azt is három évre elnyújtva.

A levél szerint az adjunktusok jelenleg nettó 147.000 forintot, a tanársegédek pedig nettó 122 000 forintot keresnek.

„Így az a megalázó helyzet jönne létre, hogy a doktorandusz és számos oktatója bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már 20 éve oktat az egyetemen, és már 10 éve megszerezte a PhD-fokozatot. A tanársegédeknek 30 000 Ft-tal lenne kevesebb a bérük, mint a hallgatók ösztöndíja, úgy, hogy karunkon a tanársegédeknek is doktori fokozatuk van.” 

- írják a levél szerzői.

Ehhez még hozzájön, hogy a doktori hallgatókkal szemben az oktatóknak nem járnak kedvezmények: nincs cafetériát, most havi 6000 forintnyi étkezési jegyet kapnak. Így előfordul, hogy a külön juttatásokkal együtt a hallgatók többet keresnek majd, mint a tanársegédek vagy a sok éve fokozatot szerzett és régóta dolgozó tanárok.

„Ez a helyzet megalázza az oktatókat, ezáltal magát a Kart is.”

Az oktatók számára a fokozatok megszerzése is sokkal költségesebb: míg a doktorjelöltek a fokozatszerzéskor egyszeri, 400 000 forintos támogatásban részesülnének, az ösztöndíjasok számára pedig ingyenes a védés, addig az oktatók számára a habilitációra jelentkezés 150 000 Ft, és mi semmilyen esetben nem kapnak 400 000 forintos támogatást.

„Az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy adjunktus jelenleg nettó 125 000 Ft-tal, egy tanársegéd pedig nettó 150 000 Ft-tal keres kevesebbet, mint a közoktatásban dolgozó, doktori fokozattal rendelkező pedagógusok. Egy pályakezdő bölcsész is több bért kap, mint mi, akik oktattuk őket.” 

- ezt a helyzetet az egyetemi tanárok már méltatlannak tartják. A levél szerint a lektorokkal és a nyelvtanárokkal ugyanez a helyzet.

Nem a legnagyobb üzlet saját zsebből fizetni azért, hogy taníthassanak

Azt is kiemelik, hogy a szerződésük ezért a pénzért az órák megtartásán túl annyi feladatok tol rájuk, amelyek mellett lehetetlen kutatni. 

Ha valaki mégis publikálja egy tanulmányát, akkor azért nemhogy nem kapnak tiszteletdíjat, de gyakran még saját zsebből kell fizetniük a megjelenésért. 

Ugyanígy nem kapnak egy fillért sem a szakdolgozat-védésekért, sem a bírálatokért, de még a doktoranduszok témavezetéséért sem.

Ráadásul tanítás során a saját számítógépüket, a saját nyomtatójukat és könyveiket kell használniuk. Miután még a fénymásolásokért is nekik kell fizetniük, így már szerintük az jön ki, hogy saját zsebből kell fizetniük azért, hogy taníthassanak.

Megemlítik azt is, hogy miközben az oktatási kormányzat elvárja tőlük, hogy aktívan vegyenek részt a nemzetközi tudományos életben, ha részt akarnak venni egy konferencián, akkor azért nem fizet nekik senki.

El akarják érni, hogy 2016-tól legalább azt a bért megkapják, amit a kollégáik a közoktatásban megkeresnek. Ez a tanársegédek és az adjunktusok esetében 85 százalékos emelést jelentene. Hozzáteszik, hogy a béremeléshez szükséges összeget költségvetési forrásból fedezzék, és azt ne az intézményeknek kelljen kigazdálkodniuk.

Azt ígérik, hogy ezért minden fórumot és minden törvényes eszközt igénybe fognak venni. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.