Újabb vizsgálatot indít Brüsszel Paks 2 ellen

A múlt héten indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen az Európai Bizottság, mert verseny nélkül bízták meg a Roszatom nevű orosz céget két új atomerőművi blokk építésével. 

De a brüsszeli aggályok ezzel nem értek véget.

Hétfőn lejárt egy másik főigazgatóság vizsgálata is. Szeptember közepe óta a versenyjogi főigazgatóság azt igyekezett megállapítani, hogy a paksi beruházás mögött tiltott állami támogatás lehet-e. Arra jutottak, hogy ez nem zárható ki, ezért

egy újabb, úgynevezett mélyreható vizsgálatot kezdenek az ügyben.

Ez enyhébb fokú kifogás, mint amit a múlt héten a belső piaci főigazgatóság emelt a tender elmaradása miatt. Viszont az újabb bizonytalanság tovább rontja a beruházás megvalósulásának esélyeit, legalábbis az eredetileg tervezett menetrendet jó eséllyel felborítja. 

A magyar kormány már jövőre komoly haladást akar, 116 milliárd forintot szánnak a 2016-os előkészítő munkákra, és 2018-tól a konkrét építkezést is elkezdenék. Azért is kellene sietniük, mert a beruházásra elkölthető orosz hitelt csak 2025-ig lehet lehívni.

Megtérül? Ha nem, akkor tényleg nem lenne áram?

A paksi beruházás piaci alapon a kormány szerint is csak akkor térül meg, ha a mostani áramár sokkal drágább lesz 2025-re. Jelenleg 40 euró körül van az áram ára megawattóránként Magyarországon, Paks 2 viszont Aszódi Attila bővítési kormánybiztos szerint is csak 55 eurós önkoltséggel lesz képes termelni. 

A kormány részletes szmításai titkosak, azonban van két szakértői tanulmány, amelyek nyilvánosak, és azok szerint nagyon kicsi az esély, hogy a paksi áram versenyképes legyen.

Attól, hogy a beruházás állami támogatásra szorul, még nem biztos ellenkezik az EU törvényeivel. Ezért a bizottság azt is vizsgálja, hogy az állami támogatás torzítaná-e a magyar, illetve általában az európai árampiacot. Vagyis ha a kormány be tudná bizonyítani, hogy Paks 2 nélkül nem lenne elég áram Magyarországon, akkor még átmehet a projekt ezen a brüsszeli szűrőn akkor is, ha azt állapítják meg, hogy sosem hozza be az árát.

A mostani állás szerint egy hónapja van a magyar kormánynak és egyéb, érintett feleknek (így például az ügyet a bizottság figyelmébe ajánló Energiaklubnak), hogy további észrevételeket tegyen. 

A vizsgálat lezárultáig tovább tart a bizonytalanság, így igen kockázatos lenne újabb milliárdokat költeni a projektre. Az idei évre 27 milliárdot különítettek el Paks 2-re a költségvetésből, hogy ebből ténylegesen mennyit használtak fel, az egyelőre nem világos.

A tendereztetéssel kapcsolatos másik, belső piaci eljárásban két hónapja van a magyar kormánynak válaszolnia, utána a bizottság újabb véleménnyel áll elő, és az egész eljárás fél éven belül lezáróthad. Akkorra elvben ki kell derülnie, hogy Brüsszel elfogadja-e, hogy a magyar kormány a Roszatomot bízta meg. Ha nem fogadja el, akkor a kormány még az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Korábban úgy értesültünk több helyről is, hogy a tiltott állami támogatás ügyében engedékeny lesz a bizottság Magyarországgal szemben. Kötelezettségszegési eljárást most ezen a vonalon tényleg nem indítottak el, de ennek lehetőségét nyitva hagyták.

Úgy tudjuk, hogy a Pakssal kapcsolatos döntések részben politikai jellegűek is Brüsszelben, hiszen az orosz befolyás erősödése az EU-ban átfogóbb kérdés egy energetikai beruházásnál. "A végső szót Juncker szintjén mondják ki, nagy valószínűséggel" - mondta a bizottsági működést jól ismerő forrásunk.