A kormány totális oktatáspolitikai csődje rajzolódik ki

Masszív, közel hatszázoldalas kézikönyvben szedte össze az OECD az összes dolgot, amit tudni kell az oktatásról a fejlett világ országaiban. Amit ebből Magyarországról megtudhatunk, az nagyjából mind arra utal, hogy leszakadóban van, elavult és úgy általában, a kor igényeinek nem tud megfelelni az oktatási rendszerünk. (Ez nem jelenthet meglepetést: egészségügyben is tragikusak a magyar számok.)

Kevés órában oktatnak

A formális oktatási idő az általános iskolában Magyarországon a legalacsonyabb az OECD-országok között: 5553 óra, míg az OECD-átlag 7570 óra.

Ráadásul sok az olyan tanulnivaló, ami nem szükséges az alapkészségek tanulásához. Ugyanis az eleve alacsony óraszám jelentős részében – általános alsóban 41 százalékában, általános felsőben 46 százalékban – oktatnak olyan tárgyakat, amik nem tartoznak a fő tárgyak közé (olvasás, írás, irodalom, matematika, természettudományok, második vagy egyéb nyelvek). Az OECD-átlag ezeknél: 33 illetve 35 százlék. 

Kevesen végeznek felsőfokú képzésben

A mostani trendek alapján a magyar lakosság 22 százaléka szerez diplomát alapképzésben az élete során, doktori címet pedig csupán 0,7 százalékuk. A magyarok mindössze 41 százaléka vesz részt alapképzésben (EU-átlag: 57 százalék). A mesterképzésbe a magyarok 14 százaléka lép be (OECD-átlag: 22 százalék, EU-átlag: 26 százalék).

A fenti arányok mind az egész OECD legalacsonyabb értékei között vannak.


Nagyon nagy egyébként a bérszakadék Magyarországon az alapján, hogy ki végzett felsőoktatásban és ki nem (valószínűleg éppen azért, mert olyan kevesen vannak). De ezen belül még mindig van egy elképesztő nemi szakadék. A 35-44 éves, felsőfokú képzettségű magyar nők mindössze az 59 százalékát keresik az ugyanilyen korú és képzettségű magyar férfiaknak.

Egyre kevesebb pénzt fordítunk az oktatásra

Az egy dolog, hogy Magyarországon feleannyit költenek az oktatásra, mint az OECD-átlag – ez érthető, hiszen ebben a társaságban szegény országnak számítunk. De még ez is folyamatosan csökken.

Mindenféle állampolgári szolgáltatásokra kevesebb pénzt költöttek Magyarországon 2012-ben reálértéken számolva, mint a válság előtt, de az oktatás ehhez képest is brutális kárvallott: közel 25 százalékkal zuhant az oktatásra fordított kiadás.

Nem tanítják meg a diákjainkat a számítógép használatára

Sokkal rosszabbul teljesítenek a magyar diákok a számítógépen végrehajtott tesztekben, mint amikor papír-ceruza alapon próbálják megcsinálni ugyanazokat a teszteket. Ebben Magyarország az egyik leginkább papír-ceruza-preferáló ország, miközben rengeteg helyen már ráment annyira az oktatás a digitális eszközökre, hogy azokon értik jobban a dolgokat.

Ez arra utal, hogy a digitális munkára egyáltalán nincsenek felkészülve a magyar diákok.

Alulfizetettek és öregednek a tanárok

Az általános felsőben tanító tanárok a 48 százalékát keresik annak a jövedelemnek, amit a hasonló képzettségű, teljes munkadidőben dolgozók keresnek. Ez az arány Magyarországon a legrosszabb az egész OECD-ben. (Igaz, tavalytól kezdve nőnek a tanári bérek, szóval ez változhat.)

Nem túl vonzó pálya ez, jellemző, hogy a magyar tanárok mindössze 30 százaléka fiatalabb 40 évesnél.

Tanárok eloszlása életkor alapján.

Ugyanakkor a tanárok viszonylag kevés időt töltenek oktatással, és az egy főre jutó diákok száma is alacsonyabb az OECD-átlagnál (Magyarországon 11, az OECD-ben 15).

(Itt találja az egész kézikönyvet PDF-ben, ez pedig a magyar rész magyarul.)