Felújítja a kormány az 1848–1947 között hivatalban lévő miniszterelnökök sírjait, hiszen hol lenne jobb helye annak a 150 millió forintnak, mint halott, nagyrészt tekintélyelvű expolitikusok sírhelyeinél.

Legalábbis erről határozott kedden a kormány, derül ki az aktuális Magyar Közlönyből:

Kik is voltak ezek a férfiak?

Voltak tehát ötvenen negyvenhatan, az síronként hárommillió forint.

Csak hát van köztük pár, sőt, igazából elég sok olyan figura, akire nem biztos, hogy büszkének kellene lennünk. Szálasi Ferencről nem szólva (azt nem is lehet tudni teljes biztonsággal, hogy a nyilas nemzetvezető hol van elhantolva), most tényleg olyan emberek sírjára kellene költeni a közpénzt, mint Sztójay Döme, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán vagy Bárdossy László?

Sztójay Döme középen.

Nem állítom, kérdezem.