Vasárnap megállapodásra jutottak az Európai Unió és Törökország vezetői arról, hogy miként mérsékeljék a migrációs válságot a balkáni útvonalon. Az informális egyeztetések már szeptember óta zajlottak. 

A megállapodás fontosságát az adja, hogy csak idén 700 ezer migráns érkezett az unió területére Törökországon keresztül, többnyire szíriaiak a Nemzetközi Bevándorlási Hivatal (International Organization of Migration) adatai szerint. 

Az unió vezetői üdvözölték a megállapodást, amit a török kormányt vezető Ahmet Davotoglu egyenesen "történelminek" nevezett, különös tekintettel Brüsszel és Ankara korábban hűvös viszonyára. 

Amit a Törökország vállal: 

• Szorosabb határvédelem, szigorúbb járőrözés és ellenőrzések a török-görög határon, mind a szárazföldön, mind az Égei-tengeren, és a bolgár-török határon is.
• Nagyobb erőfeszítések a határmenti embercsempész-hálózatok felszámolásáért. 
• Visszafogadják azokat a bevándorlókat, akiknek menedékkérelmét az unió elutasítja. 
• Az unió havi rendszerességgel ellenőrzi a megállapodás betartását.

Amit az unió vállal:

• 3 milliárd euróval támogatja Törökországot és ezen keresztül a török menekülttáborok fenntartását. Ebből 500 millió eurót vállal az Európai Bizottság, a többit nemzeti kormányok kell összetegyék, de ennek részletei még nem ismertek.
• Török állampolgárok 2016 októberétől vízum nélkül közlekedhetnek a schengeni zóna területén.

"Hosszú hetek munkája ez a megállapodás, amit reményeink szerint minden oldal szentesít majd" - mondta Donald Tusk az Európai Tanács vezetője, aki a nyugat-európai országok külön megállapodása tekintében kevésbé volt optimista, és hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás önmagában nem fogja megoldani a krízist. A török oldal érezhetően nagyobb sikernek élte meg a megállápodást, Davotoglu egyenesen odáig ment, hogy ez egy nagy lépés Törökország uniós csatlakozásának irányába." 

A török lelkesedés érthető; tizenegy év után ez az első csúcstalálkozó az oldalak között, és ez épp egy olyan pillanatban jött el, amikor az orosz repülőgép múlt heti leszedése miatt az orosz-török viszony is épp végletesen megromlott. A Reuters szerint Angela Merkel német kancellár, Matteo Renzi olasz, David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő is bizakodó nyilatkozatokat tett a megállapodás végleges elfogadása előtt. Charles Michel belga elnök bevállalta kétségeit, és azt mondta, hogy "nem írok biankó csekket Törökországnak". 

A BBC tudósítója, Mark Lowen szerint noha optimistán nyilatkoztak,  az uniós vezetők bizalmatlanok a török kormány erősen demokrácia-hiányos politikája miatt. Diplomaták szerint az is árulkodó, hogy Tayyip Erdogan államfő nem volt ott vasárnap az egyeztetéseken. Alig pár napja a török hatóságok kémkedés vádjával bebörtönöztek két újságírót, akik arról tudósítottak, hogy Törökország fegyvereket szállít szíriai felkelőknek. 

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azt nyilatkozta az ülést követően, hogy a megállapodás "nem fog odavezetni, hogy elfeledkezzünk azokról az emberi jogi különbségekről, amelyek elválasztanak bennünket Törökországtól." 

(BBC / WSJ / Yahoo via Reuters)