Sok-sok erőmű épülhet Magyarországon a következő tíz évben

Mintegy 5400 megawatt új áramtermelő kapacitás létesítése lesz szükséges a következő tíz évben nagy valószínűség szerint, tizenöt év alatt pedig legalább 7000 megawattal kell bővíteni a magyarországi erőműállományt a biztonságos energiaellátás érdekében

Ez a a Magyar Villamosenergia-ipari és Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) elemzéséből derül ki, számolt be az MTI.

A Mavir évente készít előrejelzést a hazai erőműpark teljesítőképességének várható alakulásáról, ebben a meglévő forrásoldali helyzetből indul ki, figyelembe veszi a szükséges selejtezéseket és az aktuális építési, beruházási trendeket. 

Új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt. 

Magyarországon Európához hasonlóan jellemző, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert előtérbe kerültek a hatékonysági törekvések.

A magyarországi erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyerőművek együttes teljesítőképessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb erőműveké pedig az 1500 megawattot.

Az összes kapacitás a selejtezések miatt várhatóan jelentősen csökkenni fog, a Mavir elemzői szerint: 2020-ra 7000, 2030-ra 4900 megawattra zsugorodhat. Döntően nagyerőművek állnak le, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből.

A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, ezért elöregedésük kevésbé meghatározó. Hosszabb távon a jelenleg működőknek a harmada maradhat csak meg.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt néhány év tendenciái - egyebek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása, valamint egyes erőművek rossz megtérülési mutatói - miatt csökkent a befektetők érdeklődése az erőműépítések iránt.

A Mavir szerint új erőmű építését a hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni, folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható. A szén csak a vizsgált időhorizont után kerülhet előtérbe ismét, ha majd új technológiák állnak rendelkezésre.

Az egyik legvalószínűbb alkalmazott erőmű-technológia a következő időszakban eszerint a nagyerőműveknél a kondenzációs, összetett, gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) megoldás lesz, az eddigi tervek ismeretében mintegy 3400 megawatt ilyen erőmű épülhet a következő másfél évtizedben Magyarországon. 

A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig várhatóan csak ilyen CCGT nagyerőművi egységek épülnek, tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá Magyarországon.

A Mavir elemzői emlékeztetnek arra, hogy a beruházói szándék szerint 2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. 

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az atomerőművek kellő kihasználása érdekében szükség lehet tárolós megoldásokra, így például a szivattyús-tározós vízerőmű építésére. 

Az összes megújuló kiserőmű (többnyire szél- és nap-) kapacitása 2030-ra elérheti a 2500 megawattot a magyar rendszerben.

A villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2014-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 33 százalékát tette ki. A magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége jelenleg már nem teszi lehetővé a villamosenergia-igények biztonságos ellátását tisztán hazai forrásból.

A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelentős mennyiségű (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jövőben megvalósuló erőművi létesítésektől és a gáztüzelésű erőművek piaci pozíciójától függően, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten. (MTI)