Egy német milliárdos levezette, miért iszonyatosan álszent Zuckerberg adakozása

2015 december 2., szerda 16:22
254

Mark Zuckerberg felajánlotta Facebook-részvényeinek 99 százalékát jótékony célokra, ami mostani árfolyamon 45 milliárd dollárt, azaz jó 13,2 ezermilliárd forintot ér. (Persze azt nem tudni, hogy akkor, amikor valóban át fogja utalni a részvényeket a létrehozandó alapítványa számlájára, tehát fokozatosan a következő évekbek-évtizedekben, még mindig ennyit fog-e érni.)

Mark Zuckerberg és Bono (Fotó: Mark Zuckerberg / Facebook)

Szinte pont úgy, mint Bill és Melinda Gates, vagy Warren Buffett, tehát a legismertebb filantróp milliárdosok. Előbbi már most elosztogatott 30 milliárd dollárt, utóbbi 22 milliárdot. Vagy bármelyik jólelkű milliárdos, aki aláírta az Adakozó Fogadalmat (Giving Pledge). Egyébként csak az Egyesült Államokban évi 350 milliárd dollárt adakoznak el – valamiért más fejlett országokban nem olyan népszerű ez a forma.

Most persze senki nem meri kritizálni Zuckerbergék hatalmas jóságról tanúskodó lépését, de egy német milliárdos, a tengeri szállításból meggazdagodott Peter Krämer már öt évvel ezelőtt elmondott a Spiegelnek erről mindent, amit tudni kell, vette észre a Washington Post.

"Szerintem iszonyatosan problémás az amerikai kezdeményezés [a Giving Pledge]. Az Egyesült Államokban ugyanis leírhatod az adományokat az adódból. A gazdagok tehát választhatnak: jótékonykodok vagy adózok? Szerintem ez elfogadhatatlan"

– mondta.

Krämer szerint ez valójában elősegíti, hogy a hatalom még erőteljesebben a milliárdosokhoz kerüljön, így ugyanis ők fogják eldönteni, hogy hogyan és milyen célokra legyen elköltve az a pénz, ami különben közpénz lenne. Az állam helyett a milliárdosok döntik el, saját értékrendük vagy érdekeik szerint, hogy hol a helye a pénznek.

Ez az adózástechnikai különbség, tehát az adományok jövedelem- vagy osztalékadóból való leírhatósága talán azt is megmagyarázza, hogy miért adakoznak az amerikaiak négyszer olyan lelkesen, mint az európaiak. (Az USA-ban a GDP 11 százalékát teszi ki a magánpénzből történő szociális pénzköltés, ami az OECD-ben csak 2,7 százalék – viszont az amerikai állam lényegesen kevesebbet költ szociális kiadásokra: a francia 31 vagy a német 26 százalékkal szemben csak a GDP 19 százalékát.)

(Washington Post Wonkblog)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt