Továbbra is kivételezne a kormány a brókerügyek egyes károsultjaival

A hvg.hu-hoz eljutott az új Quaestor-kártalanítási törvény – állítólag nem végleges – tervezete. Erre a törvényre azért lett szükség, mert az Alkotmánybíróság a múlt héten megsemmisítette az előző Quaestor-törvény lényegi rendelkezéseit.

A tervezet lényege a következő:

  • A kártalanítási összegből levonnák a 2008 elejétől kezdve kifizetett hozamokat,
  • a 6 milliós BEVA-értékhatár felett az elveszett pénz 90 százalékát kapnák meg a károsultak,
  • nem tesznek különbséget a fiktív és a valós kötvényesek között (de csak azokat kártalanítják, akik a Quaestor vállalati kötvényeit vették, azaz akik más cég értékpapírját tartották a Quaestor Értékpapírnál, azok a mostani körből is kimaradnak), és
  • bevonnák a kártalanításba a Hungária Értékpapír károsultjait is (de a Buda-Cash károsultakat nem).

Az eredeti törvényben még a Quaestor Hrurira károsultjait kártalanítottak volna csak, de 30 millió forintos kárig teljes összeggel. (A törvényben legalább négyféle alaptalan kivételezés volt, köztük a Quaestor-károsultak csoportján belül.) Az a törvény és a mostani is a Quaestor Alapból (más néven: QUKKA) finanszírozná a kártalanítást, amit a BEVA-tagok befizetései fedeznének.

Magyarul a törvény alapvető problémái továbbra is megmaradnak, azaz hogy a kormány találomra kiválaszt egy kimentendő csoportot, és a szektor jól viselkedő szereplőivel kifizetteti a károkat. Igaz, a hvg.hu szerint az eredeti százmilliárdos teher helyett csak 60 milliárd forintot terhelnek a bankokra; ebből hárommilliárd a hungáriás kár.

Az viszont elég fura, hogy miért gondolkodnak továbbra is ebben a kivételezős megoldásban, ha egyszer az Alkotmánybíróság egyszer már ezért megsemmisítette a törvény erre vonatkozó részeit. (Emögött a kormányhoz nagyon közel álló Quaestor csődjekor főleg politikai indokok álltak: amíg a kormány a kártalanításról beszél, addig is kevesebben firtatják, hogy mégis hogyan üzletelhettek annyi vonalon a csaló cégcsoporttal).

(hvg.hu)