Egyik füle sós, másik füle paprikás, azt se tudja mit dumál

Azt állítja a kormány szóvivője, hogy a Magyar Telekom megsértette az alkotmányt, mert nem kívánta tovább szponzorálni Kovács Ákos zenészt. A kormány szerint az alkotmánysértés úgy alakult ki, hogy a véleménye miatt érte diszkrimináció a népszerű előadóművészt.

Nyilván baromság ez az értelmezés, hiszen a vélemény szabadsága nem azt jelenti, hogy pénzt kell adni bárkinek, aki mond valamit, hanem azt, hogy senkit sem lehet bíróság elé citálni azért, mert mond valamit.

De ha mégis felszállunk az alkotmányossági érvelés retorikai vonatára, akkor van az alaptörvényben egy ilyen is:

„A nők és a férfiak egyenjogúak.”

Mivel Kovács Ákos arról beszélt, hogy szerinte nem szerencsés, ha egy nő arra törekszik, hogy ugyanannyit keressen mint egy férfi, ezért a kormányéhoz hasonló, szőrszálhasogató nézőpontból Kovács ment neki az alkotmány szellemének először. Minimum passzív ellenállásra szólított fel.

Ha az egésznek lenne bármi értelme, akkor izgalmas alkotmányjogi vitát lehetne kezdeményezni arról, hogy az alkotmánynak melyik pontja a védendőbb itt.

De nyilván hülyeség az egész vita. Egy popzenész azt mond amit akar, egy cég pedig azt szponzorál, akit akar. Ennek a hisztériának semmilyen szempontból sincs köze az alkotmányhoz. (Ahogy az sem alkotmányjogi kérdés, hogy Pataky Attila szintén zenész a televízióban megerősítette, hogy alakváltó földönkívüli lények élnek köztünk. De az sem alkotmányossági kérdés, hogy Bunyós Pityu honlapját az orszagosmedia.hu szponzorálja éppen.)

Az már inkább érdekes lenne egyébként, hogy az alkotmánynak ezt a részét:

„Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott”

– betartja-e a magyar állam, amikor a Szerbia vagy Horvátország felől érkező menekülteket ügyük érdemi kivizsgálása nélkül kiutasítja.

Minden vonalon csak úgy mondják

De az össze-vissza beszéd kontinentális szinten is megy a magyar kormánynak. Magyarország (és további hat keleti EU-s tagállam) levélben kérte, hogy a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcson kerüljön szóba, hogy milyen bajaik vannak az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel. A levél így végződik:

„Eljött az idő, hogy bemutassuk, az EU képes egyetlen hangon beszélni.”

Azzal érvel, hogy minden EU-s törekvéssel szembemegy a német-orosz vezeték terve, ezért a szervezet hitelességét, egységét garantálandó alaposan ki kell vizsgálni az építkezés jogi hátterét.

Ugyanezen csúcs másik témája a menekültválság. Az EU-s belügyminiszterek tanácsában még szeptember 22-n született egy döntés, ami alapján 120 ezer menekültet kötelező kvóták alapján szét kell osztani a tagállamok között. A döntést ugyan megtámadta a magyar kormány az EU bíróságán, de ettől az még most is hatályban van. Ennek ellenére Orbán Viktor ezt mondta a magyar parlamentben:

„Amíg ez a kormány levegőt tud venni, sem kvóta, sem visszatoloncolás nem lesz.”

A mai csúcs egyik ügyében az egység nevében követel intézkedéseket Orbán Viktor, egy másik ügyben pedig az egység követelménye ellen szólal majd fel.

És ez csak egyetlen nap össze-vissza beszélése. Tökmindegy, hogy alkotmányról, nemzetközi szerződésekről van-e szó, koherenciát, elköteleződést, logikát nyomokban sem lehet fellelni.