Az előző este utórezgései miatt nehezen induló hétvégi délelőttökre kitalált zenei sorozatunkban most a hideg, szürke téli délelőtt alá nagyon szépen simuló mix következik Panda válogatásában. Lassan egy évtizede bukkant fel a Tilos Rádió környékén, és feszegeti a djzés határait; készített már hangjátékot, filmzene-újraértelmezéseket, könyvbemutatót, djszettet kortárs tánccal, irodalmi improvizációt, tartott djtanfolyamot piciknek, de játszott már csúszda tetején épp úgy, mint színházi előadásban, cargó bringán, vagy egy süllyedő hajón.
444_hangOver_123 - Panda by Panda on Mixcloud
Panda Elekroakusztik néven élő zenészekkel közös sorozata is van, amikor megpróbálja összehozni az akusztikus hangszerek improvizációs szabadságát az elektronikus loopok kötöttségével; a legendás vasárnap esti Jelenes sessionökról, ahol klasszikus zenész épp úgy megfordult a vendégei között, mint jazz-, vagy éppen népzenész, nyújt ízelítőt például a Tilos Selectionnak készített legutóbbi mixe.
Beskatulyázhatatlan és nagyon gazdag zenei világából amúgy is érdemes csemegézni: egymást érik a különböző tematikus, egyszerre hasonló, és mégis nagyon különböző mixek. Ilyen ez a mostani, téli válogatás is, aminek párja a tavalyi szauna mix; az a meleg oldala ugyanannak, aminek ez a hideg. Mindkettőt hallgathatjátok majd szaunázás közben, és ez egyben persze beharangozó is; december 30-án lesz a Duna-partok felszabadításáért küzdő Valyo-nak a születésnapi bulija, ahol Bakai Marci hegedűművésszel, és Fodor Réka énekes és flamencotáncossal trióban zenél Panda, a víz tematikáját körbejárva, míg vizuális körítésként az a Bodonyi Panni rajzol élőben a koncert alatt.
Pandáról még azt is érdemes tudni, hogy Skandinávia fanatikus rajongója (ez a mix is tele van északi zenékkel), legközelebb pedig ma este találkozhattok vele egy izlandi zenés irodalmi estén.
„Sajnos azzal kell kezdenem, hogy én még soha nem voltam másnapos, sőt még igazán részeg sem, dehát előttem az élet. Ellenben a nehezen ébredésekről annál többet tudnék mesélni, az utóbbi időben már egyre vadabb alvásproblémáim vannak, ráadásul az éjszakai életforma mellé az elmúlt évben egy lakásfelújítást is ajándékozott az élet (és ez még mindig tart - pedig december van héló!), ami gyakran járt azzal, hogy négykor kerültem vízszintes helyzetbe, és hét óra egy perckor már a kinti munkásfigurák ütvefúrója kukorékolt. Nálam egyébként az álmodás és a racionális ébrenlét között amúgy sem volt soha illendő különbség, így végül is lehet azt mondani, hogy az elmúlt pár évtizedben még nem sikerült igazán felébrednem.
Ez például abból is látszik, hogy ezt a nehéz ébredést konkrétan egy altatóval kezdem, és később se váltunk át túlságosan a 'kiugrom az ágyból' hangulatba.
Nagyon szeretek élő hangszerekkel vagy szövegekkel dolgozni, na most itt dafke nincs egyik se, csak patetikus szépség, és baromi hideg. Persze ez se igaz; direkt erre a mixre készítettünk egy teljesen akusztikus (hangozzék ez bármilyen hülyén egy djtől) feldolgozást a kedvenc Sigur Rós számomból; Jánosházi Péter csellózik, Bakai Marci a Szederből hegedül, Franczia Dániel kannázik, és Nizalowski Fanni a Passedből hárfázik. És most sem ússzuk meg irodalom nélkül: az egyik kedvenc könyvemet szeretném annak a figyelmébe ajánlani, aki még nem ismeri, a 'Smilla kisasszony hóra vágyik'-at, ilyenkor télen folyton visszatérek hozzá. Ez a könyv olyan mint a hó, lassú, de ha hagyod, betemet, fázol is tőle, de egy idő után melenget. a legjobban azt szeretem benne, hogy nem a hangulatomhoz idomul, hanem a hangulatom idomul hozzá; akármilyen állapotban nyitottam fel eddig ezt a könyvet, pár oldal után észrevettem magamon és a világon azt a fajta Smilla derengést, ami megint csak olyan, mint a hó. És tele van ilyen mondatokkal:
»Sokféle módon próbálkozhatunk depressziónk leplezésével. Hallgathatunk Bach-orgonaműveket a Mi Urunk Megváltónk-templomban. Egy zsilettpenge segítségével kirakhatunk zsebtükrünkre fehér porból egy csíknyi jó hangulatot, és beszívhatjuk szívószálon. Segítségért is kiálthatunk. Legjobb telefonon keresztül, akkor mindjárt arról is gondoskodhatunk, ki legyen az aki meghallja.
Ez az európai módszer. Abban reménykedni, hogy ha tesz valamit az ember, ki tud mászni a bajból.
Én a grönlandi módszert választom. Ez abból áll, hogy az ember belesüpped fekete hangulatába, mikroszkóp alá helyezi vereségét, és elidőz a látványnál.«
Na, hát valami ilyesmiről szól ez a mix is. Vagy pont nem.”
Ezek a számok, melyek szembejönnek:
Sorozatunk korábbi részei itt hallgathatók meg.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.