A Wall Street Jornal értesülései szerint 2013-ban iráni hekkereknek sikerült betörniük egy New York várostól 30 kilométerre lévő, kisebb gát irányítórendszerébe. A behatolás miatt 2013-ban még a Fehér Házban is válságértekezleteket tartottak.

A gát elleni támadás idején több, az iráni kormányhoz köthető hekkertámadás is érte amerikai bankok és más ipari vagy infrastrukturális központok számítógépes hálózatait. Az irániak ezzel a hadjárattal akartak bosszút állni az amerikaikon, miután egy rendkívül fejlett amerikai féregvírus, a Stuxnet hatalmas károkat okozott egy iráni nukleáris létesítményben.

A Stuxnet sikere után az amerikai kormányzatban többen is tartottak attól, hogy szabályos kiberháború indul majd Irán és az USA között. A félelem azért volt nagy, mert bár első hallásra az Irán és az USA közötti hekkerharc egyenlőtlennek tűnik az USA javára, a valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb.

Az Egyesült Államokban ugyanis rengeteg ipari központ, erőmű, gát és infrastruktúra-irányító a szakértők figyelmeztetése ellenére összekötötte belső számítógépes rendszerét az internettel. Ez könnyebbé teszi az életet, hiszen rengeteg okos-szolgáltatás indítását lehetővé teszi, de veszélyes is, mert az interneten keresztül hekkerek könnyebben átvehetik az uralmat az ilyen rendszerek felett. Az amerikai hatóságok szerint a 2013-as iráni támadás eredeti célpontja egy nagyobb gát volt Oregon államban, de a kisebb New York-i gátnál is nagy károkat tudtak volna okozni.

Az ilyen központok elleni eredményes hekkertámadásokkal áramkimaradásokat, robbanást, közlekedési baleseteket és akár árvizet is elő lehet idézni.