A világtól elzárt diktatúra saját operációs rendszerével, a Vörös Csillaggal kapcsolatban régóta rengeteg feltételezés és elmélet keringett, de két német kutató most végre be tudott nézni a forráskódba is, ennek köszönhetően pedig többet tudhattunk meg a programról, mint eddig valaha. 

Az állami gyártású Vörös Csillag egyszerre szeretné segíteni a polgárok számítógépezését és összekötését és közben teljes ellenőrzés alatt tartani minden tevékenységüket és gondolatukat. Ez pedig programozás szintjén egyáltalán nem könnyű feladat. Erről beszélt legalábbis Florian Grunow és Niklaus Schiess egy hamburgi hackerkonferencián, ahol összefogtalták tapasztalataikat. 

Sokáig az volt a legelterjedtebb elképzelés, hogy az észak-koreai oprendszer egyszerűen csak egy nyugati modell másolata, de a forráskód alaposabb elemzéséből kiderült, hogy a több mint tíz éve íródó program ennél jóval több. 

Észak-Koreában a legtöbb lakó számára nem elérhető a globális internet, ugyanakkor van egy belső hálózat, amin keresztül államilag jóváhagyott honlapok és az állami média érhető el. Ehhez passzol az oprendszer is, aminek legfrissebb verziója 2013-ban jöhetett ki. Linux-alapú, és a Windows XP-ből valamint az Apple OSX-éből is vesz át elemeket. 

Ugyanakkor titkosítása teljesen egyedi, ami a kutatók szerint arra utal, hogy az észak-koreaiak szeretnék elkerülni, hogy külföldi titkosszolgálatok juthassanak be a kódba különféle hátsókapukon át. A cél az lehetett, hogy az összes ismert operációs rendszerétől eltérő titkosítást hozzanak létre, ezzel nehezítve meg a bejutást a rendszerbe. 

A két kutatók másik fontos tapasztalata az volt, hogy a Vörös Csillagot rettentően nehéz babrálni. A legkisebb változtatási kísérletre vagy módosításra összeomlik és újraindítja magát. 

A Vörös Csillag fontos feladata lehet az is, hogy lecsapjon a külföldi filmek, zenék és írások egyre növekvő fekete piacára az országban. Ezek ugyanis jellemzően kézről kézre, pendriveokon terjednek, ezért pedig nehéz dolga van a hatóságoknak, amikor nyomukba szegődnének. 

Ugyanakkor a Vörös Csillag minden dokumentumot és pendriveot megjelöl, amivel egyszer kapcsolatba kerül. Onnantól pedig a fileok visszakereshetőek lehetnek a hatóságok számára, pontosan látni, hogy ki mikor és hol nyitotta meg őket. A magánszférának ekkora mértékű megsértéséről ráadásul nem is tájékoztatják a felhasználókat. 

Ugyanakkor annak semmi nyomát nem találták, hogy az operációs rendszer valahogy eszköze lehetne egy nagyobb kibertámadásnak, mint ahogy azt sokan feltételezték korábban. A Vörös Csillag egy hagyományos oprendszernek tűnik, szövegszerkesztővel, naptárral és zeneszerkesztővel. Meg persze az imént említett megfigyelési és ellenőrzési funkciókkal. (Reuters)