Nagy-Britannia legnagyobb spermabankja, a London Sperm Bank nem fogad el spermát diszlexiás donoroktól.

Rajtuk kívül más képességzavarokkal küzdőket is elutasítanak, nem vesznek át spermát diszpraxiásoktól sem. A diszpraxiások általában kicsit ügyetlenek és térben nehezebben tájékozódnak, de amúgy semmi gond nincs velük.

A spermabank azt mondja, hogy ezzel a szűréssel szeretnék minimalizálni annak az esélyét, hogy az ilyen genetikus zavarok akármelyik megszülető gyerekben megjelenjenek.

A spermabank tájékoztató szórólapja szerint kizárhatják azokat is, akik hiperaktívak, figyelemzavarosak vagy Asperger-szindrómások.

A Guardian ezen a gyakorlaton annyira felháborodott, hogy nemcsak írt egy cikket a spermabankról, de megkereste a spermabankot ellenőrző állami hatóságot is, ami vizsgálatot indított az intézmény ellen.

A diszlexiáról és az ahhoz hasonló zavarokról világszerte vita zajlik. Ebben az orvosok azt szeretnék eldönteni, hogy egyáltalán célszerű-e ezeket a dolgokat betegségekként kezelni. A diszlexiát sokan egyenesen előnynek tekintik, hiszen a zavar többnyire együtt jár jobb térbeli gondolkodási, asszociatív gondolkodási és alakfelismerési képességekkel is.

Fred Fishert, egy 30 éves oxfodi diplomást is diszlexiája miatt utasított el a spermabank. Ő a diszlexia előnyeiről beszélt a Guardiannek, és arról is, hogy diszlexia miatt szerinte senkit nem szabad megbélyegezni, hiszen nem tudni, hogy az előny-e vagy hátrány. A társadalomban egyre több diszlexiás fut be hatalmas karriert, sikeres vállalkozók és művészek is vannak a diszlexiások között. Nem tudni, hogy amit ma betegségnek tekintünk, nem segítette-e őket az előmenetelükben.