A magyarországi civilszervezetek egyik legfontosabb bevételi forrása a személyi jövedelemadók 1 százaléka. Ezért is nagyon érzékenyek arra, ha valamilyen adatbázisban megbízhatatlannak minősítik őket, hiszen ebben az esetben azt kockáztatják, hogy az emberek nem nekik adják az adójuk 1 százalékát.

Ezt használja ki egy AFF Média Zrt. nevű cég. Ők azzal keresik meg az alapítványokat, hogy indítanának egy adatbázist Alapítványok Feketén Fehéren néven, és abba készítenek minősítéseket. Az alapítványt valamilyen hibával megbuktatják az első ellenőrzésen, majd azt mondják, hogy neki lehet futni újra a minősítésnek, de az már pénzes.

Az Index újságírója a AFF-ról szóló cikkéhez több alapítványt is megkeresett, akikkel korábban kapcsolatba lépett a minősítő cég. A megkeresett alapítványok közül egyik sem akart fizetni, és

mind biztosak benne, hogy az oldalnak semmilyen más célja nincs, mint megvásároltatni a szolgáltatását.

Az AFF 3 csomagot kínál a fizetni vágyó alapítványoknak, van olyan, amelyikkel az AFF reklámfelületeit is lehet használni.

„Aki megkeresett tőlük, olyan volt, mint egy biztosítási ügynök vagy egy telemarketinges. Szabályosan fenyegetett, hogy rendeljem meg a szolgáltatást”

- mondta az egyik alapítvány képviselője az Indexnek. Nekik 400 ezer forint plusz áfáért ígérték, hogy a fekete minősítésüket fehérre változtatják.

Egy másik alapítványnál annyit mondtak, hogy tőlük több mint 300 ezer forintot kértek ugyanezért, de ők sem akarnak fizetni.

A AFF az első minősítésében olyan indokok alapján buktatja meg az alapítványokat, mint hogy elnagyolt az elszámolásuk, vagy rosszul számoltak el egy állami pályázatot. Utóbbi azért érdekes, mert ha egy alapítvány rosszul számol el egy állami pályázatot, akkor az Államkincstár is előveszi. De az AFF olyan elszámolást talált hibásnak, amit az Államkincstár már elfogadott.

Az adatbázisból ráadásul kikerülni sem lehet, így még nagyobb az alapítványok félelme a rossz minősítéstől.

„A csalóknak kedvez ez a rendszer. Fizetnek félmilliót azért, hogy tisztára mossák a nevüket.”

Az AFF-nél dolgozók egy File László nevű vállalkozót neveztek meg felettesükként. Ő ugyan az AFF Zrt. cégadatai szerint nincs benne a vállalkozásban, a cég honlapját viszont ő jegyezte be. Az Indexnek azt mondta, hogy az AFF-fel csak azt szeretné elérni, hogy az emberek tisztán lássák, kinek is adják az 1 százalékukat. Szerinte ugyanis a többség ilyenkor nem dönt felelősen, és az alkapítványok 70 százalékánál gondok vannak az átláthatósággal. Mikor szembesítették azzal, hogy egy alapítványt súlyos anyagi kár érhet, ha egy ilyen minősítőrendszerben alaptalanul mondják rá, hogy nem átlátható, azt mondta, hogy a minősítés megfogalmazásán még gondolkodnak, a tervek szerint január 20-án induló adatbázisban az ilyen alapítványokhoz azt írják majd, hogy „elgondolkodtató”, de még ez sem biztos.

File László egyébként több befuccsolt vállalkozásban is feltűnt már, 2008 és 2009 között például a Titanic vízipark terveivel házalt önkormányzatoknál. Az Index szerint azt állította, hogy a projekt mögött amerikai és brit befektetők állnak, csak a megvalósíthatósági tanulmányra kellene pár millió. Ezt építőipari cégektől kérte volna el, cserébe pedig a park kivitelezését ígérte oda.

Egy másik akciójában a Hírességek fala nevű valami tégláit árulta, 50 és 200 ezer meg 1 millió forintért lehetett téglákat venni. File azt állította, hogy tehetségszponzorációra menne a pénz, de végül az a terv is bedőlt.