Kevés felkapottabb téma létezett az utóbbi évtizedben, mint a rajtunk és bennünk élő baktériumközösség, az ún. mikrobióta tanulmányozása. Ennek kapcsán az egyik érdekes factoid, amit boldog, boldogtalan, aki a témában mondott valamit (így én magam is) elmondott, az hogy a mikrobiótát tízszer annyi sejt alkotja, mint ahány a saját testünket felépíti.

Az adat nem csak ismeretterjesztő cikkekben, de szakmai összefoglalókban is szerepelt, a New York-i Természettudományi Múzeum aktuálisan futó kiállításának brossúrájában is fellelhető, s csak egy gond van vele: úgy tűnik, hogy nem pontos. A hetvenes évekbeli sejtszám becslések, amelyek alapján kijött, túlbecsülték a baktériumok, illetve alulecsülték a testi sejtek számát.

Ezt korrigálja most egy friss cikk, amit a napokban töltöttek fel a biológusok pre-print szerverére, a bioarXiv-ra (vagyis, hogy ragaszkodjunk a tényekhez, ez még nem ment át szakmai lektoráláson, vagyis peer-reviewn). A legfrissebb irodalmi adatok összesítésével jutnak el a korrigált értékhez, de legalább ennyire érdekes a fent is beszúrt ábra, ami az emberi test sejtjeinek eloszlását mutatja.

Sejtjeink döntő többsége (84%) ugyanis vörövértest, és más olyan szövetek, amelyek viszonylag sok helyet foglalnak el, mint a zsír-, vagy izomszövet, alig 0.2%-ot, illetve 0.001%-át teszik ki az összsejtszámnak. Persze különböző sejtek különböző méretűek, így lehetséges, hogy ezekkel a sejtszám-eloszlásokkal is az izomsejtek egy 70 kg-os idealizált felnőtt tömegéből 20 kg-t, a zsírszövetet alkotó adipociták pedig 13 kg-ot tesznek ki (vagyis a teljes testsúly közel felét), miközben a töménytelen mennyiségű vörösvértest csak 2.5 kg-ra rúg.

És hogy mennyi a korrigált érték? A mikrobióta több mint feleződött (1014 helyett "alig" 4x1013), míg testi sejtekből háromszor több lett (1013 helyett 3x1013-n). Azaz az arányuk sokkal közelebb állhat az egyhez, mint a tízhez. Mindez persze nem teszi kevésbé fontossá a mikrobiótát, mindössze a jópofa factoidot küldi a kukába.