Az Európai Unióban elég komoly aggályokat ébresztett az októberben megválasztott új lengyel kormány eddigi ténykedése, különös tekintettel arra, hogy

• puccsszerűen új alkotmánybírókat neveztek ki;
  
• korlátozták az alkotmánybíróság jogköreit;
  
• és új médiaszabályozást fogadtak el, amely alapján a kormány kedve szerint válthatja le a közmédia vezetését.
  

Az első pontban az új kormány joggal mutogathat elődjére, amely képes volt egy héttel a parlamenti választások előtt új alkotmánybírókat kinevezni különösebb egyeztetés nélkül - erről már írtam is.

Zbigniew Ziobro az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak címzett levelében mutogatott is: "az előző kormány a szokásjoggal szakítva még a választások előtt kinevezett öt új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek a mandátuma már csak a választások után járt volna le" - írta.

Vagyis az egyik érve az volt az EU aggályaira, hogy

az előző kormány volt a szemét.

De nem ez az egyetlen hasonlóság. Érvei között szerepel még, hogy

• az EB nincs tisztában a tényekkel;
  
• a nyugati média hazug képet fest Lengyelországról;
  
• az EB alelnöke elfogult baloldali;
  
• különben is, mit ugrál a holland Timmermans, amikor Hollandiában még csak alkotmánybíróság sincs;
  
• különben is, Lengyelország szuverén állam, a kormányt pedig demokratikusan választották meg;
  
• és amúgy sem fogadnak el külső nyomást.