Cameron kedvére tett Orbánnak, ő meg továbbküldte Varsóba
2016 január 07., 18:04
Terjedhet a brit modell, több nyugati EU-tag is elvenné a keleti EU-s munkavállalók segélyeit
Komoly politikai visszhangra talált az EU-ban a brit elképzelés, ami jelentősen megkurtítaná az EU-n belüli migránsok, azaz a főleg a keleti tagállamokból érkező munkavállalók lehetőségeit Angliában.
David Cameron az EU-ban maradás támogatásának feltételeként szabta meg, hogy az EU bólintson rá, a Nagy-Britanniában dolgozó EU-s állampolgárok ne vehessenek fel segélyt az első négy évben. Ez ellentmond egy rakás EU-s szerződésnek, azaz csak akkor mehetne át, ha az összes érintett EU-tagállam kormánya rábólint. Például a munkavállalásban tömegesen érintett lengyel és magyar kormány is.
Minderről elvileg még a februári csúcson megállapodásra kéne jutni, de időközben az történt, hogy az ötletével kampányolni kezdő Cameron javaslataira más országok politikusai is ráharaptak.
A Financial Times információi szerint legalább öt olyan ország van, ahol komolyan felmerült, hogy a cameroni javaslatokat érdemes lenne átvenni.
Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország és Hollandia esetében merült fel, hogy a brit követelésekbe politikai lehetőséget lássanak bele. Annál is inkább, mert ezekben az országokban is növekvő populista nyomás nehezedik a kormányokra, és ez egy lehetséges csillapítási pont lehetne.
Ennek ellenére sem lesz könnyű menet a megegyezés Cameronnal. Miközben az senkinek sem érdeke, hogy Nagy-Britannia kiszálljon az EU-ból, azt gyakorlatilag az összes EU-vezető elutasította, hogy négy évre ki lehessen zárni az EU-n belülről érkező munkavállalókat a szociális juttatásokból és adózási kedvezményekből.
A lapnak megszólaló, a tárgyalásokat végigkövető források szerint az EU vezetői összeurópai megoldást szeretnének, Angela Merkel és David Cameron tárgyalásán például a munkavállaló fogalmának újradefiniálása is felmerült.
A jelenlegi EU-s szabályozásban ugyanis ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezik, nincsenek benne megszabva jövedelmi keretek, sem tartózkodási feltételek. Ha szűkítenék ezt a kategóriát, az egy lehetséges irány lenne, hogy egyben szűkítsék a munkavállaláshoz kapcsolódó szociális támogatásokra jogosultak körét. Ez különösen aktuális probléma Németországban, ahol érezhetően nőtt az utóbbi időben a munkanélküli vagy részmunkás munkavállalók száma, kik másik EU-tagállamokból érkeztek.
Cameron javaslataira reagálva a német belügyminiszter, Thomas de Maiziére is arról beszélt, hogy lehetséges többet tenni a szociális kiadások csökkentése terén. A kormánykoalíció tagjától, az SPD-től már olyan terv is kiszivárgott, hogy egy évig tiltanák le a szociális támogatásokat az uniós bevándorlóktól.
Hasonló tervek merültek fel Franciaországban is, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front vitorlájából szednék ki a szelet. A lap szerint legalábbis Francois Hollande arra számít, hogy bármilyen brit egyezség az EU-val, ami a brit migránsoknak Franciaországban jobb feltételeket teremtene, mint amilyen a francia munkavállalóknak jut Angliában, csak a szélsőjobbot erősítené. Ezért francia források szerint az elnök előtt nem marad majd más út, csak hasonló szabályozás mellett kiállni.
Hollandiában és Ausztriában is jó ideje téma, hogy hogyan lehetne a "segélyturizmust" visszafogni, és most ezekben az országokban is lehetőséget látnak abban, hogy Nagy-Britannia változásokat idézne elő az EU-ban. Az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz nemrég beszélt azokról, akik megérkeznek az osztrák munkaerőpiacra, viszont nem sokkal később munkanélküliek lesznek és utána ott maradnak a "nagyon vonzó szociális rendszerükben". (Financial Times)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.