Hé Mol, miért nem kerül harmadannyiba a benzin?!

Az utóbbi másfél év világrengető fejleménye, hogy a kőolaj ára a harmadára esett. (Sőt, van már olyan kőolaj is, aminek értéke kevesebb, mint a semmi.)

Forrás: Fred2.

A Brent, aminek árfolyama fent látható, az a kőolajtípus, ami alapján a Cif Med nevű benzinár-indexet számolják, ez az alapja a Mol által hetente kétszer közzétett benzinjegyzéseknek.

Na de ha így összeesett a kőolajár, konkrétan a harmadára, akkor a benzin literjének most már rég valahol 140 forint körül kéne lennie. Ehhez képest annak is örülni kell, hogy a jövő héten a benzin literjét 312-313, a dízelét pedig 298-299 forint körül fogják adni a kutaknál.

Forrás: KSH.

Micsoda, ezek meglopnak minket a benzinkutakon?!

A válasz egyik fele az, hogy dollár. A Brent kőolaj ára ugyanis dollárban van, márpedig éppen akkor, amikor a kőolaj összeomlott (2014 közepén), a dollár is rohamosan erősödni kezdett. A forinttal szemben például jó harminc százalékkal többet ér.

Forrás: MNB.

De még ez sem magyaráz meg mindent, mivel a Brent ára nagyobbat esett, mint amennyivel a forint gyengült a dollárral szemben. A benzin és a dízel viszont kisebbet esett annál, mint ami a fenti két árváltozásból következne: a 30 százalékos dollárerősödésből és a 66 százalékos kőolajesésből 56 százalékos esésnek kellene lennie – ehhez képest csak 20-22 százalékot esett a két üzemanyagtípus magyar kiskereskedelmi ára.

Forrás: KSH, Fred2, MNB.

A magyarázat a több mint negyven százalékos eltérésre az, hogy elég magas a magyar üzemanyagok adótartalma.

Minden 2 tankolt forint benzinből egy, pontosabban már 1,2 az államnak megy.

De ahogy egyre olcsóbb lesz a kőolaj, úgy lesz egyre nagyobb az állam által beszedett rész. A mostani ár mellett már csak 25 százalék a termelői ár, miközben a másik fix elem, a jövedéki adó 38 százalék. A Portfolio.hu most kiszámolta, hogy ha a kőolaj ingyen lenne (ami persze lehetetlen, de például hordónkénti 10 dolláros jóslatok már elhangzottak komoly helyekről is), a benzin literje akkor is belekerülne 220 forintba.

Azért, mert a benzin árában fixen benne van a literenként 120 forintos jövedéki adó, amire még rárakódik a – bruttó értékből visszaszámítva 21 százalékos – áfa,

(igen, az adó van megadóztatva!),

és egy 1 százalékos kőolaj-készletezési díj is; a dízelnél a jövedéki adó szintén fixen 110 forint literenként. És még van egy 16-20 százalékos kereskedelmi árrés is, ez a cégek haszna. Ha pusztán ezzel számolunk, akkor benzinnél 178, dízelnél 170 forint lenne az ingyenes ár, de persze a kőolajat finomítani is kell, szóval a benzinnek akkor is lenne termelői ára, ha a kőolajat ingyen adnák.

A változást tehát inkább a fekete csíkon felül kell nézni, és még annak a 21 százaléka is áfa, ami mellett ott van a finomítói és a kiskereskedelmi árrés is. Most már ott tartunk, hogy a teremlői ár a benzin/dízel árának csak a negyede – korábban 40-50 százalék körül volt.

Ha megtisztítjuk a benzin- és dízelárakból az államot, úgy, ahogy van, tehát kivonnánk a kiskereskedelmi árakból a 120 forintos jövedéki adót, a maradékból pedig (a bruttóból visszaszámítva 21,26 százalékos) áfát, és az egy 1 százalékos kksz-díjat, akkor valami ilyesmit látnánk:

Sőt, az államtalanított benzin nagyjából meg is magyarázza a cikk elején bemutatott paradoxont.

A fekete vonal itt azt jelöli, hogy hogyan változott a kőolaj ára forintban (tehát a Brent és a dollár forintárfolyamának együttes változását), a lila vonal pedig a benzin államtalanított árának változását.

Bár így is van egy jelentősebb, tíz százalékpontos eltérés (a Brent forintára a 2009 januárinak a 44 százaléka, a benzinár viszont az 55 százaléka), de azért megnyugodhatunk:

túl sokat nem nyelnek le az olajcégek és a benzinkutasok az olajárzuhanásból.

Egyszerűen csak annyi van, hogy egyre láthatóbbá válik a literenként fixen 120 forint és a rárakódó áfa, amit az állam lehúz az üzletből.

Bár az autósok ennek nem fognak örülni, de ez egyébként egyáltalán nem baj, sem környezeti, sem költségvetési szempontból. Az OECD például azt javasolja a világ országainak, hogy ezt a kőolaj-esős időszakot használják az üzemanyag-támogatások visszaszorítására, vagy akár az adótartalom emelésére, mivel máskor nem lesz erre lehetőségük anélkül, hogy az autósok fellázadjanak. És ezzel fenn lehetne tartani a fosszilis energiahordozóktól való elfordulás lendületét is. Magyarországon egyébként a többi OECD-országhoz képest nem túl nagy az üzemanyagok adóterhelése:

(OECD)

(A cikk tetején lévő nagy kép forrása: Fortepan.)