Mégis mennyire van szétszakadva Magyarország? Erre nyilván akkor a legkönnyebb válaszolni, ha beülünk az autóba, és végigmegyünk az országon Záhonytól Hegyeshalomig, útba ejtve a friss, bár kevesek által használt autópályával közelebb hozott Dél-Dunántúlt és az Alföld végtelen pusztáit is.

Egy magyar gazdaságkutató, a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) viszont inkább összeszedte az összes fellelhető adatot, amit a közel kétszáz magyar járásról tudni lehet, ezek alapján minden járást a 25 kategória szerint elért helyezése alapján beosztotta egy ötödbe, és megnézte ezek átlagát. A számításba vett mutatók egészen sokfélék, nézték a vállalkozások, foglalkoztatottak, személygépkocsik számát, a vándorlást és a halálozási arányokat, a NAV adatai alapján a jövedelmeket, boltok számát, áramfogyasztást, segélyeket.

Az eredmény egy egészen gyanúsan egysíkú földrajzi mintát követ.

Az így kijött pontszám alapján a 20 legfejlettebb és a 25 legkevésbé fejlett járás (ha Budapestet nem számítjuk) a következő:

A szinte mindenben a legerősebb ötödben lévő Győr nyert (4,48 ponttal), a szinte mindenben utolsó Kunhegyes vesztett (1,64 ponttal).

Érdekes például Veszprém és Fejér megye, ahol egymás mellett van a veszprémi (4,36 pont) és a devecseri (2,0 pont) járás, illetve a székesfehérvári (4,16) és a sárbogárdi (2,04), enyingi (2,12) járások, tehát megyéken belül is hatalmas különbségek vannak.

De már ebből is kirajzolódik, hogy mintha két Magyarország lenne: az egyik a Budapest és agglomerációja, illetve attól észak-nyugatra lévő negyed, a másik pedig az azon kívül kívüli háromnegyed.

A különbségek egyébként inkább nőttek, még az utóbbi két évben is.

A 2012-höz képest legnagyobbat javító járások átlagpontszáma 2,98, míg a leginkább leszakadóké 2,68 pont.  

De ez a trend sem most indult. Ha azt nézzük, hogy mi történt a megyékkel 2009 óta, az akkori fejlettségükhöz képest hova jutottak, akkor ez jön ki:

A legnagyobb növekedést az eleve elég gazdag Győr, Vas és Fejér megyék mutatták fel, csak a közepes jövedelmű Bács-Kiskun tartotta az iramot (egy megnyitó autógyár miatt), a gazdagabb megyék közül pedig csak Komárom nőtt lassabban (egy bezáró Nokia-gyár miatt). Közben Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Jász-Kiskun megyék leszakadása csak nőtt az országos átlaghoz képest.

Az a térbeli szakadás némelyik mutatóban egészen szélsőséges.

Munkanélküliségben különösen kirívó a helyzet.

A soproni, mosonmagyaróvári és csornai járásban 2 százalék alatt van a munkanélküliség, ehhez képest a cigándi és a barcsi járásban 16 százalék felett áll – még úgy is, hogy a közmunkaprogram sokat kozmetikáz a számokon.

Nem csak többen dolgoznak, hanem akiknek van munkája, azok lényegesen többet is keresnek az ország szerencsésebb negyedében. 

A többieknek marad a segély, amit egyébként a kormány már akkor is elég csúnyán megvágott – mind összegben, mind a jogosultak körét tekintve. Aztán tavaly februárban el is törölték az egészet, és a nagyon különböző anyagi lehetőségekkel bíró önkormányzatok hatáskörébe utalták.

A rendszeres szociális segély utolsó évében ilyen hatalmas területi különbségek voltak.

Nem is csoda, hogy

az emberek a legszívesebben mennének is a Siker Magyarországába.

Hiába akadályozza ezt a megfizethető bérlakások hiánya, mégis teljesen egyértelmű mintát követve próbálnak odafelé költözni az emberek, ahol találnak munkát.

Az északnyugat vs. ország többi része trendet a vándorlásban csak két zárvány, a Mercedes-gyárral megtolt Kecskemét, illetve Szeged töri meg.

A kevésbé makrogazdasági mutatók sem okoznak meglepetést. Például ezek a végletek az autóval való ellátottságban:

A legdurvább egyébként a dunakeszi járás, ahol minden második lakóra jut egy autó, míg szikszón tíz emberre jut 1,89.

Segítségül, a járások nevesítve:

(GVI, KSH)