Hat térkép a szétszakadt hazánkról

Mégis mennyire van szétszakadva Magyarország? Erre nyilván akkor a legkönnyebb válaszolni, ha beülünk az autóba, és végigmegyünk az országon Záhonytól Hegyeshalomig, útba ejtve a friss, bár kevesek által használt autópályával közelebb hozott Dél-Dunántúlt és az Alföld végtelen pusztáit is.

Egy magyar gazdaságkutató, a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) viszont inkább összeszedte az összes fellelhető adatot, amit a közel kétszáz magyar járásról tudni lehet, ezek alapján minden járást a 25 kategória szerint elért helyezése alapján beosztotta egy ötödbe, és megnézte ezek átlagát. A számításba vett mutatók egészen sokfélék, nézték a vállalkozások, foglalkoztatottak, személygépkocsik számát, a vándorlást és a halálozási arányokat, a NAV adatai alapján a jövedelmeket, boltok számát, áramfogyasztást, segélyeket.

Az eredmény egy egészen gyanúsan egysíkú földrajzi mintát követ.

Az így kijött pontszám alapján a 20 legfejlettebb és a 25 legkevésbé fejlett járás (ha Budapestet nem számítjuk) a következő:

Pirossal a fejlett, kékkel a legkevésbé fejlett járások láthatóak. GVI /444.

A szinte mindenben a legerősebb ötödben lévő Győr nyert (4,48 ponttal), a szinte mindenben utolsó Kunhegyes vesztett (1,64 ponttal).

Felső 20 pont Alsó 20 pont
Győri 4,48 Püspökladányi 2,08
Budapesti kerületek 4,44 Fehérgyarmati 2,04
Vecsési 4,44 Kunszentmártoni 2,04
Budakeszi 4,36 Mezőcsáti 2,04
Tatai 4,36 Mezőkovácsházai 2,04
Veszprémi 4,36 Nyíradonyi 2,04
Dunakeszi 4,32 Sárbogárdi 2,04
Mosonmagyaróvári 4,24 Baktalórántházai 2,00
Balatonfüredi 4,20 Csengeri 2,00
Gödöllői 4,20 Devecseri 2,00
Szentendrei 4,20 Encsi 2,00
Érdi 4,16 Jánoshalmai 1,96
Székesfehérvári 4,16 Ózdi 1,96
Szombathelyi 4,16 Sásdi 1,96
Egeri 4,12 Sellyei 1,96
Balatonalmádi 4,08 Sarkadi 1,92
Gárdonyi 4,08 Bácsalmási 1,84
Komáromi 4,08 Gönci 1,72
Szegedi 4,08 Cigándi 1,68
Soproni 4,04 Kunhegyesi 1,64

Érdekes például Veszprém és Fejér megye, ahol egymás mellett van a veszprémi (4,36 pont) és a devecseri (2,0 pont) járás, illetve a székesfehérvári (4,16) és a sárbogárdi (2,04), enyingi (2,12) járások, tehát megyéken belül is hatalmas különbségek vannak.

De már ebből is kirajzolódik, hogy mintha két Magyarország lenne: az egyik a Budapest és agglomerációja, illetve attól észak-nyugatra lévő negyed, a másik pedig az azon kívül kívüli háromnegyed.

A különbségek egyébként inkább nőttek, még az utóbbi két évben is.

A 2012-höz képest legnagyobbat javító járások átlagpontszáma 2,98, míg a leginkább leszakadóké 2,68 pont.  

Javító járások pontszám változás 2012-höz képest Leszakadó járások pontszám változás 2012-höz képest
Gyulai 3,60 0,40 Hevesi 2,16 -0,36
Balmazújvárosi 2,68 0,32 Baktalórántházai 2,00 -0,32
Pécsváradi 3,20 0,28 Fonyódi 3,00 -0,32
Putnoki 2,44 0,28 Szikszói 2,16 -0,28
Gárdonyi 4,08 0,24 Kiskunhalasi 2,80 -0,24
Karcagi 2,24 0,24 Vasvári 2,44 -0,24
Szarvasi 3,20 0,24 Fehérgyarmati 2,04 -0,24
Szentesi 3,00 0,24 Kisvárdai 2,52 -0,24
Komlói 2,88 0,24 Sárbogárdi 2,04 -0,24
Makói 2,76 0,24 Kunszentmiklósi 2,44 -0,2
Békéscsabai 3,60 0,20 Záhonyi 2,44 -0,2
Jánoshalmai 1,96 0,20 Gönci 1,72 -0,2
Jászberényi 3,40 0,20 Gyáli 3,72 -0,2
Kiskunmajsai 2,80 0,20 Tapolcai 3,56 -0,2
Orosházai 2,84 0,20 Vásárosnaményi 2,16 -0,2
Bácsalmási 1,84 0,16 Balassagyarmati 2,88 -0,16
Hódmezővásárhelyi 3,16 0,16 Mezőkövesdi 2,76 -0,16
Mezőkovácsházai 2,04 0,16 Ráckevei 3,36 -0,16
Mosonmagyaróvári 4,24 0,16 Tatabányai 4,04 -0,16
Várpalotai 3,64 0,16 Aszódi 3,36 -0,12

De ez a trend sem most indult. Ha azt nézzük, hogy mi történt a megyékkel 2009 óta, az akkori fejlettségükhöz képest hova jutottak, akkor ez jön ki:

(KSH / 444). Egyébként 2009 és 2014 között 17 százalék volt az infláció, szóval Jász-Nagykun, Baranya és Zala megye gazdasága reálértéken 2014-ben még a 2009-es szint alatt volt.

A legnagyobb növekedést az eleve elég gazdag Győr, Vas és Fejér megyék mutatták fel, csak a közepes jövedelmű Bács-Kiskun tartotta az iramot (egy megnyitó autógyár miatt), a gazdagabb megyék közül pedig csak Komárom nőtt lassabban (egy bezáró Nokia-gyár miatt). Közben Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Jász-Kiskun megyék leszakadása csak nőtt az országos átlaghoz képest.

Az a térbeli szakadás némelyik mutatóban egészen szélsőséges.

Munkanélküliségben különösen kirívó a helyzet.

GVI, KSH, 444.

A soproni, mosonmagyaróvári és csornai járásban 2 százalék alatt van a munkanélküliség, ehhez képest a cigándi és a barcsi járásban 16 százalék felett áll – még úgy is, hogy a közmunkaprogram sokat kozmetikáz a számokon.

Nem csak többen dolgoznak, hanem akiknek van munkája, azok lényegesen többet is keresnek az ország szerencsésebb negyedében. 

KSH a NAV adatai alapján.

A többieknek marad a segély, amit egyébként a kormány már akkor is elég csúnyán megvágott – mind összegben, mind a jogosultak körét tekintve. Aztán tavaly februárban el is törölték az egészet, és a nagyon különböző anyagi lehetőségekkel bíró önkormányzatok hatáskörébe utalták.

A rendszeres szociális segély utolsó évében ilyen hatalmas területi különbségek voltak.

KSH.

Nem is csoda, hogy

az emberek a legszívesebben mennének is a Siker Magyarországába.

Hiába akadályozza ezt a megfizethető bérlakások hiánya, mégis teljesen egyértelmű mintát követve próbálnak odafelé költözni az emberek, ahol találnak munkát.

KSH.

Az északnyugat vs. ország többi része trendet a vándorlásban csak két zárvány, a Mercedes-gyárral megtolt Kecskemét, illetve Szeged töri meg.

A kevésbé makrogazdasági mutatók sem okoznak meglepetést. Például ezek a végletek az autóval való ellátottságban:

GVI, 444.

A legdurvább egyébként a dunakeszi járás, ahol minden második lakóra jut egy autó, míg szikszón tíz emberre jut 1,89.

Segítségül, a járások nevesítve:

Kattintson a nagyításért

(GVI, KSH)