Egy hátborzongató cikk jelent meg tegnap a Guardianen. Nagyon hosszú írás, egy spanyol gyerekgyilkosság története.

Tegnap éjjel egy szuszra végigolvastam. Már a címből lehet tudni, hogy mi a történet vége, mégis sorról-sorra egyre nyomasztóbb, amikor az ember azt hiszi, hogy nem lehet durvább, akkor megint kiderül valami.

Nem fogom tudni jól visszaadni, szóval aki teheti, az olvassa el, fél óra alatt be lehet fejezni.

Nagyon röviden arról szól, hogy egy jómódú spanyol házaspár örökbe fogad egy kínai újszülött kislányt. Látszólag csodagyerek lesz belőle, kedves, mindenben jó, mindenkivel kijön. Sportol, zenél, nyelvet tanul. Közben az anyuka egyre labilisabb lesz, még ha ez kívülről nem is feltétlenül látszik. A szülők elválnak, és nem sokkal a gyerek 12 éves kora után elkezdik a tudta nélkül gyógyszerezni, és végül megölik.

Azt írják, hogy ilyesmi, hogy örökbefogadó szülő ilyen hosszú idő után előre megfontoltan megöli a gyerekét, szinte sosem fordul elő. Elsőre felfoghatatlan az egész, és pont az is jó a cikkben, hogy ennek ellenére szépen végig van vezetve, hogy mi és miért történhetett.