Az egyik leggazdagabb német vállalkozó, a dm (Drogerie Markt) alapítója és tulajdonosa, valamint a fenntartható fejlődésben utazó GLS Bank vezére, Götz Werner adott interjút az Alapblognak. Ebben arról beszélt, hogy szerinte szükség lenne az alapjövedelem, azaz a mindenkinek feltétel nélkül járó juttatás bevezetésére. 

"A feltételekhez nem kötött, mindenkinek járó jövedelem tézisének alapja semmi egyéb, mint az, hogy kivétel nélkül mindenkinek – ha úgy tetszik: Isten adta joga, hogy emberhez méltó módon meg tudjon élni."

- mondja az interjúban Werner, aki szerint ez csak állandó jövedelem révén lehetséges, ezt pedig az emberi társadalomnak kötelessége biztosítani. Egyrészt szociális és morális, másrészt pedig liberális megközelítésből is. Szerinte mindennek semmi köze nincs a szocializmushoz: 

"Az egész koncepciót átlengi az erős individualizmus is: csakis az egyénen múlik, hogy mit akar csinálni az életében, az életével, milyen munkavégzést tart önmaga számára a legideálisabbnak. Ha vannak ambíciói, akkor azok elérése valóban csakis rajta múlhasson. Ne gátolhassák napi megélhetési gondok, olyan megalázó, méltatlan küzdelmek, amelyeket a legtöbb ember ma egyelőre önmaga és családja fizikai, lelki túléléséért kénytelen megvívni."

Szerinte az emberek az alapjövedelem biztosítása után is dolgoznának, mivel nincs köze egymáshoz a munkának és a jövedelemnek: 

"A jövedelemre az embernek azért van szüksége, hogy éljen, megéljen. A munkára viszont azért, hogy kibontakozzon és fejlődjön. Ez utóbbi érdekében alkuk köttetnek munkaadó és munkavállaló között: megegyeznek a jövedelemről, amely valójában azt hivatott biztosítani, hogy az ember dolgozni tudjon. A jövedelem a munkavégzés előfeltétele, de nem a célja. A cél az, hogy az ember beadja a vállalkozásba valamely képességét, tehetségét és azt folyamatosan továbbfejlessze."

kép: Wikipedia

De tovább is megy, szerinte az alapjövedelem az emberi jövő fennmaradásának egyik biztosítéka is lehet, mivel a világban tapasztalt bizonytalanságérzet eluralkodik, és sokan még családot sem mernek alapítani. 

Az, hogy mennyi lenne az alapjövedelem összege, az Werner szerint független a reálpiaci gazdaság működésétől: 

"Azt kell megérteni, hogy az általunk létrehozott javakból és szolgáltatásokból élünk. Nem a pénzből."

Az alapjövedelmet kísérleti jelleggel jelenleg holland városokban tesztelik, és felmerült a bevezetése Finnországban is. Magyarországon is zajlik erről ötletelés, tavaly egy kapcsolódó konferencián mi is ott voltunk. (via Alapblog)