Nyomtatott Snapchat lett a pinamentes Playboyból

Hónapok óta tudni lehetett, hogy koncepciót vált a világ talán legpatinásabb szexlapja, de a valódi változás csak most mérhető le, hogy a New York Times kapott egy példányt a márciusi számból és kritikát írt róla.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a történelmi szám vizuálisan a Snapchat-tematikára épül: maga a borító is a kép- és videóküldözgetős mobilalkalmazást idézi fel és belül is több olyan fotó látható, amiken a modell keze úgy lóg ki a képből, mintha szelfizne. A Playboy ugyanis azért váltott, hogy a korábbinál jóval fiatalabb közönségréteget érjen el, a Spachat pedig ennek a fogyasztói rétegnek a kedvence.

Az átállás online már tavalyelőtt megtörtént, fényes eredménnyel. A munkahelybaráttá tett szájt látogatottsága azóta 400 százalékkal növekedett, a látogatók átlagéletkora pedig 47-ről 30 évre zuhant. 

A növekedés fő motorjai a munkahelyükről netező amerikaiak, illetve a kínaiak, ott ugyanis nagyon erős márka a Playboy, de a szigorú pornóügyi szabályozás miatt kevesen nézték neten.

Ha többet akarsz tudni a váltás okairól, érdemes elolvasni ezt a tavaly őszi cikkünket.

Maga a fő terméknek számító nyomtatott lap a New York Times szerint sokban változott ugyan, de alapvetően mégsem: ugyanolyan képek vannak csábosan a kamerába néző csajokról, csak éppen eltakarják a mellbimbójukat és semmi sem látszik a szeméremdombjukból. A képek stílusa viszont sokat változott, amennyiben a végletekig túlretusált és szigorúan megkomponált fotók helyét átvették a lazább, néha szemcsésebb, szinte csak úgy odavetett hatású, Terry Richardson-os fényképek.

A hagyományos elemek közül megmaradt a középső, kétoldalas poszterlány, aki ebben a számban Dree Hemingway, aki nem az ismert magyar édességboltlánc- és focicsapat-tulajdonos George, hanem az ismert amerikai író, Ernest Hemingway leszármazottja.

A New York Times kritikusa szerint csajfotó-fronton a megújult Playboy az Esquire-re és a GQ-ra hasonlít leginkább, a cikkei között pedig továbbra is vannak belemenős nagyinterjúk és híres szerzők által jegyzett darabok.