Nagy falvédőkiállítás nyílt a hatvani Hatvany múzeumban, ha március 30-ig arra jársz, úgy érezheted magad, mintha sokszoknyás, fejkendős nénik kézzel varrnák a Napiszart vagy a Facebook-faladat.

Nem véletlen, hogy az egyik legjobb magyar mém is falvédős. Az a „Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val” feliratos falvédő eredetileg Szabó Eszter Ágnes képzőművész alkotása, 

amit aztán az oline népművészet mesterei fogalmaztak tovább:

A Hatvanban kiállított eredeti falvédők nagyszerűen illusztrálják, hogy ezek a hímzett textilek annak idején nemcsak hogy kábé olyan funkciót töltöttek be, mint a mostani mémek, hanem minden ízükben azonosak voltak velük:

Öröknek vélt bölcsességet béna szó-kép-viccel megtámogatva terjeszteni? Közben modern műszaki cikkakkal menőzni? So 2010-es évek, gondolhatja az, aki nem látott még igazi, XX. század eleji falvédőt! (Ne lepődj meg a jobbkormányos autón, a Horthy-rendszer politikai irányultsága ellenére 1941-ig baloldali volt nálunk a közlekedés.)

Látszatra idilli, giccses vagy képeslapszerű jelenet, ám a női főszereplő valójában pont az ellenkezőt mondja vagy gondolja, mint amit várnánk tőle? Vizuálisan rögzíteni és másokkal megosztani az ebédünket? Ezerféle ilyen mém és megosztott kép forog. Mint a hatvani kiállításon kiderül, már a XIX.-XX. század fordulója óta. Végül is annak a fényében nem meglepő, hogy a falvédőket akkoriban gondolom 99 százalékban nők hímezték. 

Nincs az az unalmas tartalom, amit fel ne dobna egy gyenge szóvicc, mondja a XXI. század netezője a XX. százas elejének hímzőjével együtt.

Mindenki által befogadható, rövid, közhelyes, érzelmes szöveg szolid csöccsel és kisebb állatokkal megtámogatva? A Facebook-falam egynegyede! És persze a régi vidéki konyhafalak slágere.