• Prágában a visegrádi csoport miniszterelnökei felszólították Európát, hogy védje jobban a határait a menekültektől.
  
• Várható volt, hogy kerítés építését javasolnak a macedón-görög és a bolgár-görög határra. Az is felmerült, hogy esetleg bejelentik, hogy el is kezdik az építkezést.
  
• A német kormány nagyon élesen tiltakozott már előre ez ellen.
  
• Végül a kerítésről nem mondtak semmit, csak jelezték, hogy szükség lehet egy új tervre, ha az eddig felmerült megoldások nem működnek.

Akkor most a közép-európaiak megoldják a menekültválságot

– ebben a hangulatban találkozott hétfő este a magyar, a szlovák, a lengyel és a cseh miniszterelnök Prágában. A visegrádi 4-eknek, avagy V4-nek nevezett csoport tiltakozott a leghangosabban az Európai Bizottság és Németország terve ellen, hogy az Európába érkező menekülteket kötelező kvóta alapján osszák szét. Hétfő este mutatták be, hogy ehelyett mit akarnak.

Orbán Viktor sétál kollégái előtt. Balról jobbra: Beata Szydlo lengyel kormányfő, Dorge Ivanov macedón elnök, Bohuslav Sobotka cseh kormányfő, Bojko Boriszov bolgár kormányfő. Robert Fico szlovák kormányfő erről a képről lemaradt, de ő is ott volt. Fotó: AFP/Michal Cizek

Európa két megoldása

Az EU országai annyiban egyetértenek, hogy 2016-ban még több menekült érkezése várható, mint az előző évben. Ám a helyzet kezeléséről alkotott elképzeléseikkel két táborra szakadtak. 

A németek vezette, inkább a nyugati országokat tömörítő oldal azt mondja, hogy szervezetten be kell hozni akár több százezer menekültet, akik pedig nem háború elől menekülnek, azokat vissza kell fogadtatni Törökországgal. 

A másik, elsősorban a visegrádiakat tömörítő tábor a befogadásról hallani sem akar, és azt tervezgették, hogy ha nincs más megoldás, akkor körbe kell zárni Görögországot kerítéssel. 

A nyugatiak szerint a kerítés csak káoszhoz vezetne, és az euróválság idején nehezen megmentett Görögországot leszakítaná az unióról. A keletiek viszont katonai – rendészeti megoldást akarnak. 

Míg a németek vezette tábor leginkább a brüsszeli osztrák követségen tanácskozik, addig a keletiek vezetői hétfőn Prágában rendeztek sokkal látványosabb találkozót. Meghívták a görög, a bolgár és a macedón miniszterelnököket is, a görög kormány vezetője azonban nem fogadta el a meghívást.

Berlinből puhított határozat

A macedón és a bolgár miniszterelnökök elmentek, ám közülük Bojko Boriszov bolgár kormányfő előzetesen visszautasította a V4-ek tervét, és közölte, hogy ellenzi a bolgár-görög és a macedón-görög határ lezárását. Prágában a találkozó után már kevésbé volt határozott ebben az ügyben, és azt mondta, hogy Bulgária kész lezárni az EU külső határait, de aki valóban menedékre szorul, azt be fogják engedni.

Erre Angela Merkel német kancellár nyomatékosan fel is szólította Boriszovot a prágai találkozó előtt. Berlin a többi résztvevőnél is határozottan tiltakozott. Robert Fico szlovák miniszterelnök például azt mondta, hogy a németek erősen nyomasztották, hogy szálljon ki a kerítést támogatók csoportjából, de erélyesen visszaszólt, hogy neki Berlinből ne diktáljanak. 

A csúcs előtt a prágai német követ is éles szavakkal bírálta a már előre a V4-eket, egyenesen idegengyűlölet szításával vádolva őket. Merkel pedig egy kedden megjelenő interjújában a Stuttgarter Zeitungnak ezt nyilatkozta: „Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat.”

Az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn bővítési biztos (osztrák) is figyelmeztette előre a V4-eket, hogy a kerítéspárt egyoldalú lépései veszélyeztetik az európai egységet, a német kormány részéről pedig a szociáldemokrata vezetők, Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter szóltak be nyíltan a csúcs előtt.

Csehországban jobban figyeltek a német tiltakozásra mint Pozsonyban, Varsóban és Budapesten, legalábbis a politico.eu értesülései szerint a visegrádiak közül a németekkel leginkább jó viszonyban lévő cseh kormány puhította fel annyira a záródokumentumot, hogy abba végül nem került bele Görögország körbekerítése. 

Végül csak egy erős konkrétumokat nélkülöző határozat született arról, hogy a visegrádiak szerint kell egy tartalékterv, ha nem sikerül feltartóztatni a menekülteket, és e terv lényege a határok megerősítése kell hogy legyen. 

Jelezték, hogy nagyon támogatják az EU határőrvédelmi szervezetének, a Frontexnek a megerősítését, hogy nem szabad hagyni a 2015-ös hullám megismétlődését.

A törökökből indul ki mindenki

A keletiek és a nyugatiak megoldási javaslata is abból indul ki, hogy alapvetően Törökországban kellene tartani minél több menekültet.

Az EU tavaly novemberben felajánlott Törökországnak 3 milliárd eurót, és cserébe elvárnák, hogy a törökök lassítsák le a Görögország felé tartó menekülteket. Csakhogy a megállapodás egyelőre nem működik. A török elnök nyilvánvalóvá tette, hogy ennél sokkal többet akar. Legalább kétszer ennyi pénzt, és azt is, hogy több százezer embert vigyenek el tőlük. A török elnök azzal zsarol, hogy ha Európa nem teljesíti követeléseit, akkor buszra ülteti a menekülttáborok lakóit (akik közül csak a szírek több mint 2 millióan vannak), és ráküldi őket Európára.

A német koalíció javaslata

A német kormány hajlik a megállapodásra. Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország, Finnország, Portugália, Görögország, Luxemburg egy olyan terven dolgoznak, ami alapján legalább 150 – 200 ezer menekültet légi úton még az idén átvinnének magukhoz Törökországból. A részvétel nem kvóta, hanem önkéntes felajánlások alapján történne, és remélik, hogy több tagállam is csatlakozik majd hozzájuk.

A terv további része, hogy Görögország működtessen hotspotnak nevezett menekülttáborokat, ahol szűrni lehet a menekülteket, és a gazdasági bevándorlónak minősített embereket fordítsák vissza. Törökországtól pedig azt, hogy az elszállított emberekért és az eurómilliárdokért cserébe fogadja a visszatoloncoltakat, és őrizze jobban a tengeri határát. 

A görögök bejelentették, hogy márciusra négy hotspot már működni fog, és igyekeznek minden tengeren érkezőt legalább három napra ezekben elhelyezni, és ezalatt mindegyiküket átvilagítani. A görög kormány abba a német javaslatba is belement, hogy a NATO katonái járőrözzenek az Égei-tengeren, embercsempészekre vadászva.

A visegrádi koalíció javaslata

A keletiek nem akarnak részt venni a menekültek átvételében, és a már Európában lévők elosztásában sem. Viszont határvédelemre szívesen áldoznának. Orbán Viktor a prágai találkozó után „második védelmi vonal” építéséről beszélt, ha a törökökkel nem működne az alku, vagyis kimondta, ami a határozatba végül nem került bele egyértelműen: szerinte körbe kell keríteni Görögországot, ha másképpen nem megy. Ez az, amiről a németek és a brüsszeli bizottság hallani sem akar. Robert Fico szlovák miniszterelnök is egy „B-terv” fontosságáról beszélt a csúcs után, és jelezte, hogy akár heteken belül szívesen küldene rendőröket a macedón-görög határra.

A legbizarrabb Ausztria kettős játéka. Míg az osztrákok benne vannak a németek vezette koalíciós tárgyalásokban, addig az osztrák külügyminiszter arról is beszélt a múlt héten, hogy eljöhet az a helyzet, hogy le kell zárni a macedón - görög határt.

Brüsszelben folytatják

A két tábor a hivatalos program szerint csak a márciusi EU-csúcson esik közvetlenül egymásnak, elvben az akkori találkozót szentelik a menekültválság megvitatásának. Azonban lesz csúcs ezen a héten is, és bár a csütörtök – pénteki megbeszélés témája elvben a brit igények megvitatása lesz, jó eséllyel szóba kerül a menekültügy is.   

(Bruxinfo, Financial Times, Euractive, Novinite, Focus, Politico, MTI)