Több százan álltak ki a zuglói Teleki Blanka Gimnázium megtámadott igazgatója mellett
2016 február 19., 16:01
A gyerekekért is küzdünk, mert olyanok, mint a mosott rongy
A 2010 előtti oktatáspolitikával sem értett egyet, mert az túlságosan is gyerekközpontú volt, ma viszont minden gyerek mosott rongy – mondta Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója. A tanártüntetések arcává vált Pukli volt már MSZP-tag, nevezték Fidesz-bérencnek és Soros György emberének is. Nem akar vezető lenni, csak azt szeretné, hogy valaki javítsa meg végre az oktatást. Az Abcug cikke, Szurovecz Illés írása.
“És mikor fogok tudni dolgozni?” – kérdezte Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója péntek délután, alig fél órával az iskola elé szervezett szimpátiatüntetés előtt. Odalent már néhány százan gyülekeztek, amikor leültünk beszélgetni az irodájában.
Kedd óta folyamatosan csörög a telefonja: ekkor olvasta fel a sajtó előtt a zuglói tankerülettől kapott levelet, amelyben néhány órás határidővel kértek be tőle dokumentumokat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) azt kezdte el vizsgálni, hogy milyen körülmények között mentek a Teleki tanárai a januári miskolci tüntetésre, és hogy milyen órák maradtak el emiatt. A Klik többek közt bekérte az osztályok órarendjét, a félévi nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét, de még a szülői értekezletek jegyzőkönyvét is, pedig ilyen soha nem készül. Pukli ezért jogi segítséget is kért a Magyar György és Társa ügyvédi irodától, mert szerinte “ilyen mérvű nemtelen támadásokkal szemben jogi eszközökkel is fel kell lépni”.
“Azóta sem küldtem el egyik papírt sem, nem volt rá időm” – mondta Pukli. Az igazgató néhány hét alatt a pedagógustüntetés arcává vált, szerinte azért, mert a Teleki fogalmazta meg a legradikálisabb követeléseket. “Kimondtuk, hogy követeljük a Klik megszüntetését, a média pedig rögtön felkapott minket”. Pukli ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nem vezetője a tiltakozásnak, legfeljebb az elmúlt hetekben a Tanítanék Mozgalommá nőtt tiltakozás képviselője, akárcsak a miskolci Pilz Olivér és a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanító Törley Katalin, akiket online szavaztak meg a mozgalomhoz csatlakozó tantestületek tagjai.
“Semmilyen vezéralaki címre nem vágyom” – mondta, noha elég pontos elképzelései vannak arról, hogy milyen a jó vezető. A 2012-es, igazgatói posztra beadott pályázatában például azt írta, olyan, vezetésre alkalmas embernek tartják, “aki alapvetően erőteljes személyiség, lendületes, tele van energiával; jó szervező és irányító. Olyannak, aki képes átlátni a folyamatokat”.
2010 előtt sem volt jó
Pukli viharos körülmények között került a Teleki élére: pénteken a VS idézte fel, hogy 2012-ben sokan az akkor még fideszes vezetésű zuglói önkormányzat emberének tartották, mivel a tantestület, a szülők és a diákok többségi akarata ellenére a képviselő-testület őt választotta a korábbi igazgatóval, Rudas Péterrel szemben. Várnai László akkori LMP-s önkormányzati képviselő is azt írta a blogjában, hogy politikai döntés született. Mindez azért is meglepő, mert Pukli korábban MSZP-tag volt. 1998-ban még a választásokon is indult szocialista színekben, és 2007-ig volt a párt tagja, amikor Gyurcsány Ferenc miatt lépett ki. Ekkor az Arany János Általános Iskolában tanított.
“Eleinte riadtan figyeltük Pukli István féktelen dinamizmusát és fanatizmusát, amivel a tantestületet elárasztotta” – mondta egy telekis tanár a VS-nek. Pukli szerint ez a dinamizmus valóban megvan benne, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években mindent sikerült megvalósítani a pedagógiai programjából, kivéve azokat, amikhez pénz kellett volna.
A mai szimpátiatüntetésen tudósítónknak két diák azt mondta, eleinte valóban nem szerették Puklit, most viszont nagyon tiszteletre méltónak tartják, amit csinál.
“A tantestület nem ehhez volt szokva” – ismerte el Pukli, aki szerint korábban a laissez faire szemlélet jellemezte az iskolát, vagyis nagyjából mindenki azt csinált, amit akart. “Azért küldtek ide, hogy rendet tegyek” – mondta. Pukli szerint ez a fajta liberalizmus nemcsak a Telekit jellemezte, hanem az egész oktatási rendszer efelé ment, amivel nem értett egyet. A pályázatában például azt írta: “Az elmúlt időszakban megsokszorozta ezt az általánossá váló nyomasztó érzést, hogy
az oktatáspolitika a gyermekbarátság nemes gondolatát eltorzítva, átgondolatlanul kifordítva a meleg-megengedő nevelési stílust ráerőltetve a pedagógusi vezetést a tanulók akaratának rendelte alá.
Pukli szerint a 2010 előtti rendszer a túlzott gyermekközpontúságra épült, ami ahhoz vezetett, hogy a pedagógust teljesen a gyerek érdekei alá rendelték. “A szülőnek iszonyatos befolyása volt, az történt, amit ő akart. Ha panaszkodott, rögtön neki adtak igazat. A pedagógust a gyermek érdekéhez kellett igazítanunk, pedig nem alá-fölé rendeltségi viszonynak kellene lennie köztük. Személyközpontú pedagógiára lenne szükség, amelyben a tanár, a szülő és a gyerek egyenrangú felek, és hárman szerződnek arra, hogy a gyereknek jobb legyen” – mondta.
Az iskolában már elkezdte, amit nagyban is szeretne
Bár a túlzott gyermekközpontúság mára véget ért, Pukli szerint ez mégsem vezetett eredményre, mert legfeljebb a bürokrácia került előtérbe. “A gyerekeket erőteljesen háttérbe szorították, most is értük küzdünk, mert olyanok, mint a mosott rongy” – mondta. Ezért szeretné, hogy
- töröljék el a mindennapos testnevelést, mert nincsenek hozzá feltételek. Például a Telekiben is a lépcsőn ugráltatják a gyerekeket, amikor hideg van odakint.
- Radikálisan csökkentsék a tananyagmennyiséget, és a kompetencia alapú oktatásra helyezzék a hangsúlyt.
Pukli szerint a mostani őrületes tananyag helyett életre kellene nevelni a gyerekeket, ahogy Finnországban. “Erősíteni kellene a matematikai-logikai kompetenciát, az érvelési képességet. Ezekhez persze szükség van az ismeretekre, de ezek csak eszközök, nem pedig célok” – mondta. “Mindenképp újra kellene írni a Nemzeti Alaptantervet, ki kell venni a felesleges ismeretanyagot. A 21. században végre meg kellene tanítani a gyerekeket eligazodni a digitális világban. Ha bemegyek az órára, és frontálisan elmondom az anyagot, kinevetnek, mert bármit megtalálnak a Google-ben. Azt kellene megtanítani, hogyan különböztessék meg a helyes és helytelen információkat. Ez lenne a mai pedagógus dolga”.
“Hallottam már olyan ellenérvet ezzel kapcsolatban, hogy mi lesz a gyerekekkel áramszünet esetén. Erre egyrészt azt tudom mondani, hogy furcsa, ha manapság áramszünetre akarjuk felkészíteni a gyerekeket, másrészt pedig azt, hogy
áramszünet esetén sem az fog segíteni, ha tudja Vergiliust latinul.
Pukli szerint a gyerekeket arra kellene felkészíteni, hogy képesek legyenek vállalkozni, kritikusan gondolkodni és szöveget értelmezni, a mai oktatásban viszont ezt alig lehet megvalósítani. “Szűk a mozgástér, de azért próbálkozunk” – mondta Pukli, aki a nyelvi előkészítő évfolyamon bevezette a gamifikált órákat, ami játékosítást takar.
“Ez egy videojátékokra épülő módszer. A lényege, hogy minden gyereknek van egy saját karaktere, amellyel egy fiktív kerettörténetben mozog, és az egészhez kapcsolódik egy szintrendszer. Az ebben való előrehaladás alapján adjuk az érdemjegyet” – magyarázta. “A mostani osztályomnál azt találtam ki kerettörténetnek, hogy egy atomrobbanás túlélői, ami után új életet kell kezdeniük. Folyamatosan elgondolkodtató feladatokat oldanak meg, csoportmunkát végeznek, kommunikálnak egymással, előadást tartanak, értékelik egymást és saját magukat. Még saját pénznemük is van, amivel kereskedhetnek, én pedig ezzel jutalmazom őket. A pénzt pontokra váltjuk, a pontokat pedig egy online excel táblában rögzítjük, ami alapján osztályozom őket a félév végén”.
Ezzel a játékkal tanítottam meg nekik az Europass önéletrajz elkészítését is.
– mondta. Pukli szerint az egész oktatásnak ebbe az irányba kellene elmozdulnia, amit a tiltakozók által létrehozott Civil Közoktatási Platformon is javasolni fog. Ennek célja, hogy lerakják egy új közoktatási törvény alapjait anélkül, hogy részt vennének a kormány Köznevelési Kerekasztalában, amelyben jelentős részben a kormány számára kedves szervezetek kaptak helyet.
Az igazgató szerint az elmúlt évek őt igazolják, mivel az iskola jóval eredményesebb lett: kiválóan akkredtitált tehetségponttá vált, 10-12-szeres a túljelentkezés, sok tanuló OKTV-döntős, és 2015-ben bekerültek Budapest 50 legjobb gimnáziuma közé is. “Mindent elmond a hároméves munkámról, hogy a tantestület egyhangúlag megszavazta, hogy képviseljem őket a tiltakozásban. Kell ennél több bizonyíték?”
FRISSÍTÉS 02.21: Cikkünk megjelenése után az Abcug.hu-t megkereste a Teleki korábbi igazgatója, Rudas Péter, hogy kommentálja az interjúnak azt a részét, amely az ő vezetéséhez kötődött:
"A mostani tiltakozás kapcsán egy véleményen vagyok Pukli Istvánnal, de az nem igaz, hogy az én időmben laissez faire módon működött volna az iskola. Igaz, hogy a tanárok szakmai autonómiát élveztek, és liberális szellemiség uralkodott, de világos, átlátható koncepció mentén vezettem az iskolát. A Teleki 2012 előtt is felszálló ágban volt, rengeteget tettem azért, hogy népszerűsítsem az iskolát, ezért a legtöbb tagozaton már az igazgatóváltás előtt is nyolc-tízszeres volt a túljelentkezés. Jók voltak az érettségi eredményeink, rengeteg pályázaton vettünk részt, és nagyon színes élet zajlott az iskolában. 2013-ban jelent meg az a rangsor, amelyben nagyjából 60 helyett lépett előre az iskola. Ekkor már Pukli volt az igazgató, de az adatokat olyan eredmények alapján számolták, amelyek az én igazgatóságom alatt születtek. Azt elismerem, hogy az OKTV-eredmények az én időmben nem voltak olyan erősek. Ugyanakkor, mire Pukli átvette az iskolát, a tanárok rég nem csak a frontális oktatást alkalmazták az órákon, hanem változatos módszertani eszközökkel dolgoztak. Összességében a 2012 előtti egy sikeres időszak volt, amit szerintem nem érdemes alábecsülni" - mondta.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.