A magyar miniszterelnök napirend előtti felszólalásában tájékoztatta a parlamentet a hétvégi uniós csúcs fejleményeiről. Orbán Viktor szerint "messzeható következményei lesznek" a most lezárult egyeztetéseknek, amik az Egyesült Királyság uniós jövőjéről és a migrációs válság kezeléséről szóltak. 

A brit helyzetről 

Orbán azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban nyáron sorra kerülő népszavazás arról dönt majd, hogy a britek akarnak-e részesei maradni egy időközben megreformált uniónak. 

A britek vonatkozó előterjesztés szerint versenyképesebbé kell tenni az uniót, kevesebb bürokratikus eljárásra van szükség, és növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét - mindezt az alapszerződés módosítása nélkül. A brüsszeli lopakodó hatáskör elvonás gyakorlatát meg kell szüntetni. A magyar kormányfő szerint ezek a követelések végül erősebb közösséget eredményeznek majd, és történelmi nézőpontból ez volt a hétvégi gyűlés jelentősebb hozadéka. Az unió elfogadta a brit feltételeket, mondta Orbán, így most már a briteken a sor. A kormányfő szerint megtiszteltetés egy közösségben lenni Nagy-Britanniával, "örülnénk" ha ez így maradna, de ez az ő döntésük. 

Orbán részletesen beszélt arról,  miként sikerült megvédeni az Angliában dolgozó, nagyjából 55 ezer magyar munkavállalói jogait. Elmondása szerint nagy szerepe volt a visegrádi országok összefogásának abban, hogy továbbra is mindenki szabadon vállalhat munkát az unióban, és aki fizet érte, annak továbbra is jár szociális ellátás, bárhol dolgozzon is épp Európában.  

A migrációs válságról 

Orbán szerint Brüsszelben egyetértés van abban a tekintetben, hogy 2015 nehéz év volt a közösség számára: mlliószámra jelentek meg azonosítatlan emberek a kontinens határánál. A magyar kormány válasza erre a következő volt: ellenőrizni, azonosítani, visszafordítani; a schengeni törvények szellemében. 

"Legfontosabb fejlemény, hogy először fogadták el a magyar megközelítést az európai színtéren, miszerint a migránsokat meg kell állítani, a külső határokat pedig meg kell védeni" - mondta Orbán, aki szerint a fentiek eddig másodlagos szempontok voltak a humanitárius szempontok mögött, viszont most már az osztrákok is ezt a vonalat látszanak képviselni. "Most tart ott az unió, ahol egy éve tartania kellene" - mondta Orbán. 

"Természetesen, miután Magyarország kapott hideget és meleget politikáj miatt, most senki sem borul a nyakunkba és ismeri be, hogy mi ezt egy éve megmondtuk. Indokolatlan is lenne elvárni" - emelkedett felül a méltánytalanságokon a miniszterelnök, de szerinte ettől még tény marad, hogy a hétvégén az unió végre azokat az elveket fogadta el, amit Magyarország már jó egy éve képvisel. Megköszönte a visegrádi országok kiállását a magyar álláspont mellett.

Nem szabad lankadni viszont: 2016-ban is komoly veszély fenyegeti hazánkat: "Délen a helyzet javulhat, nyugaton romolhat viszont" - mondta Orbán, utalva arra, hogy a nagyhatalmak egy olyan menekültügyi rendszer elfogadását tervezik, amely kötelező kvóták szerint osztaná szét a menekülteket a tagállamok között. Ennek sürgetése érdekében az eredetileg március 17-18-án esedékes uniós csúcsot előrehozták március 5. magasságába. 

Orbán külön kiemelte, hogy ez nem az az egyedi döntés, aminek értelmében az unió korábban már 160 ezer ember szétosztásáról döntött, és amit nem fogadott el a magyar kormány. (Erről megoszlanak a vélemények, mi itt írtunk róla.) 

Orbán szerint itt és most az fenyeget, hogy az uniós nagyhatalmak egy olyan rendszert vezetnek be , ami évekre előre, kötelező érvénnyel határozná meg a kontinensre érkező menekültek szétosztásának szabályait. A kormány erről szerdán alakítja ki álláspontját és megoldási javaslatait.