Ezer sebből vérzik Orbán Viktor népszavazási kérdése

POLITIKA
2016 február 24., 13:50

Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy a kormány népszavazást ír ki a betelepítési kvótáról, ezzel akarják megakadályozni, hogy az Európai Unió a magyar parlament hozzájárulása nélkül telepíthessen be menekülteket Magyarországra.

A kérdés, amit a kormány szeretne megszavaztatni, így hangzik:

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a kérdés eljut a népszavazásig, és nem dobja vissza a Nemzeti Választási Iroda, vagy ha ott átmegy, akkor a Kúria. 

A kérdés megfogalmazásával ugyanis több gond is akad. Amellett, hogy részleteiben nem is elég konkrét, ráadásul az Európai Unió valamely szervének a hatáskörét kívánná korlátozni.

Erről Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért részvételi jogi programjának vezetője beszélt nekünk. Egy országos népszavazásnak a hatályos magyar törvények és az Alaptörvény szerint olyannak kell lennie, hogy az eredménye az Országgyűlés számára fogalmazzon meg egyértelmű kötelezettséget, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben. 

Ez a kérdés viszont nem ilyen, ugyanis a megfogalmazás alapján a kérdés tárgya egyáltalán nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. 

"A most feltett kérdés olyan, mintha a kormány azt kérdezné a választópolgároktól, egyetértenek-e azzal, hogy Michael Jordan holnap ezt vagy azt csinálja."

- hozott egy példát Mráz. 

A kérdés a kormány által beterjesztett formájában tehát egészen biztosan nem bocsátható jogszerűen népszavazásra.

Azt, hogy a kvótáról szóló népszavazás nem valósulhat meg, korábban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is elismerte. Tavaly ősszel a Jobbik akart népszavazást a témában, akkor Kósa a kvótarendszerről való népszavazás lehetőségét elvetette, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni.

A Jobbik kezdeményezte is ezért az alaptörvény módosítását, ezt azonban a Fidesz nem támogatta. 

Szellemiségében is ellentmond az EU-nak

Nagy probléma a kérdéssel, hogy ellentmondani látszik az EU alapszerződésének, márpedig nemzetközi szerződéseket népszavazással felülírni nem lehet. 

A lisszaboni szerződésnek is nevezett aktuális EU-s alapszerződés (kvázi alkotmány) ugyanis kimondja, hogy sok ügyet - és ide tartozik a kötelező kvóták ügye is - a tagállamok minősített többséggel is elfogadhatnak. Vagyis ha elég tagállam szavaz együtt egy konkrét ügyben, akkor azt el kell fogadniuk a nemmel szavazóknak is. Ezt Magyarország is vállalta, olyannyira, hogy a fideszes képviselők támogatásával Magyarország az elsők között ratifikálta a lisszaboni szerződést. 

További probléma, hogy már van egy kötelező kvótáról szóló hatályos döntés, amit minősített többséggel 2015 szeptember 22-én szavazott meg a belügyminiszterek tanácsa. Ez alapján 1294 menekültet Magyarországnak már be kellene fogadnia. A népszavazás azt sugallja, hogy e döntést Magyarországnak nem feltétlenül kell végrehajtania. Holott az EU-s jog alapján ezt végre kell hajtani. Itt ismét egy nemzetközi szerződésből adódó kötelezettséget írna felül a népszavazás, ami alkotmányellenes volna.

Update: azóta kiderült, hogy Jobbik kedden ismét alaptörvény-módosítást nyújtott be, hogy lehessen nemzetközi szerződésről népszavazást is tartani. 

(A cikkben közreműködött Magyari Péter.)

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.