Fogj egy dossziét, hazudd azt, hogy népszavazást kezdeményeznél, és meg is hekkelted a demokráciát

A Fidesz-KDNP 2013-ban írta újra a népszavazásról szóló törvényt (2013. évi CCXXXVIII. törvény), amely szabályozza azt, ki és hogyan kezdeményezhet népszavazást Magyarországon.

Mint kedden kiderült, annak megakadályozásához, hogy valaki leadjon egy kezdeményezést, meglehetősen egyszerű eszközök is elegendőek. A törvény ugyanis eléggé megengedően fogalmaz.

Nyakó István szocialista képviselőt kedden nem Erdősi Lászlóné egykori fideszes polgármesterfeleség akadályozta meg abban, hogy sokadszori próbálkozásra végre beadhassa a vasárnapi boltzárról szóló kezdeményezését, hanem egy tucat kigyúrt, kopasz férfi, akiket a Nemzeti Választási Iroda beengedett az épületébe.

Na, de mit kerestek ők ott?

Amikor újságíróként mi is be akartunk jutni az épületbe (a videó elején láható a jelenet), azzal állított meg minket az NVI ajtónállója, hogy „csak az mehet be, aki népszavazási kezdeményezéssel” érkezett. Ezután belépett két kigyúrt férfi, egyikük kezében volt csak dosszié.

Később az Origó egyik fotójából az is kiderült, hogy a dossziében - legalábbis az egyiküknél - ugyanaz a kezdeményezés volt, amellyel már bent volt a kezdeményező maga, azaz Erdősi Lászlóné.

Azt azonban egyáltalán nem ellenőrzi az NVI, hogy valóban van-e a belépőnél érvényes, korábban az Információs Hivatalnál már befogadott népszavazási kezdeményezés. Mint a 444-nek írják, nincs ilyen jogkörük:

„A bejáratnál olyan emberek álltak, akik állításuk szerint népszavazási kezdeményezést kívántak benyújtani. Az NVI-nek mint jogalkalmazónak minden állampolgár részére biztosítani kell azt, hogy alapvető alkotmányos jogával élve népszavazási kérdést nyújthasson be. (...) Az Nsztv (2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról) szerint az NVI-nek a kérdés benyújtása előtt nincs ilyen jogköre.”

Mint később kiderült, a kigyúrt embereknél valóban nem volt újabb kezdeményezés, hiszen a nap végén végül három népszavazási kezdeményezést fogadott be az iroda: Erdősinét, Nyakóét (ugyanabban a tárgyban, de időben másodikként), illetve egy másik témában érkező szocialista kezdeményezését, Őrsi Gergely Ferencét.

Tehát a kigyúrt arcok végül - bár azt állították, hogy kezdeményezéssel érkeztek - nem adtak le semmit, arra viszont pont jók voltak, hogy megakadályozzák Nyakót a leadásban.

Pedig minden azon múlik, hogy ki és mikor jut be az NVI épületébe, hiszen a már hivatkozott törvény így fogalmaz:

„(2) A benyújtás időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése számít.”

Az NVI kérdésünkre, hogy akkor ki foglalkozik érdemben azzal a kérdéssel, hogy a kigyúrt férfiak mit kerestek ott, és mennyiben zavarták meg a kezdeményezések leadását, ezt írták:

„A Nemzeti Választási Bizottság feladta elbírálni, hogy történt-e befolyásolás a kérdés benyújtásakor.”

A szocialista politikus egyébként panaszt tett a Nemzeti Választási Bizottságnál az ügyben, kíváncsiak várjuk a vizsgálat eredményét.

Az sem egyértelmű ugyanis, mit jelent az „érkeztetés”. Az NVB egy korábbi, hasonló esetnél ítélt már úgy, hogy - bár az MSZP-s előbb blokkolt a blokkolórán - mégis az számított, hogy ki lépte át először a küszöböt. Tehát annak is jelentősége van, ki teszi be először a lábát az épületbe.

Ezért is különösen érdekes, hogy tulajdonképpen bemondásra be lehet menni az NVI épületébe, és könnyedén befolyásolni a kezdeményezések leadását, ami a későbbi elbírálásnál nagy jelentőséget kap.  

Szemben azzal, amit az NVI állít, "a választási irodának nem csak lehetősége, hanem kötelessége lenne különbséget tenni a nyilvánvalóan visszaélők és a népszavazási kezdeményezéshez való jogukat jóhiszeműen, rendeltetésszerűen gyakorló választópolgárok között". Ezt Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza nyilatkozta megkeresésünkre. Senkinek sincs ahhoz alapvető joga, hogy a Nemzeti Választási Iroda előterében tartózkodjék. A tartózkodás pontosan attól jogszerű, ha az ott tartózkodók népszavazási kezdeményezést akarnak benyújtani. A sajtóbeszámolók szerint az NVI kísérletet sem tett arra, hogy ezt rendezze. 

Mráz szerint a jogszabályok konkrétan arra sem jogosítják fel az NVI-t, hogy blokkolót helyezzen el az előterébe, és ennek használatához kösse a népszavazási kérdések benyújtását. Ezt a felhatalmazást az NVI a választási, népszavazási eljárás alapelveiből vezeti le. Éppen így a választási alapelvek - köztük a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének - biztosításából az következik, hogy a benyújtás idejét rögzítő gép közelébe csak olyat szabadna beengedni, aki népszavazási kérdést akar benyújtani, mégpedig nem egy olyan másik ember nevében, aki már a gép közelében tartózkodik. Senki másnak nem szabad engedni, hogy akár a jelenlétével is akadályozza a géphez való hozzáférést.

Történt-e bűncselekmény?

A Btk-ban van olyan tényállás, ami alapján akár megfogható volna a keddi esemény, egyelőre várjuk a rendőrség válaszát, foglalkozik-e az üggyel:

„350. §121 (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik”

A Btk. szerint az, aki mást akadályoz a népszavazás kezdeményezésében, bűncselekményt követ el. A törvény nem szűkíti le a tényállást az akadályozás valamely meghatározott módjára vagy módjaira. Az az is lehet akár, ha valaki azt mondja a portásnak, hogy népszavazási kezdeményezéssel érkezett, aztán elállja a blokkológépet mások előtt. 

A 2013-ban elfogadott törvény a látottak alapján bőven ad módot a visszaélésekre, tényleg csak egy dosszié kell hozzá, és lehet menni hekkelni a Nemzeti Választási Irodához.