Szerdán a kormány migrációs válsághelyzetet hirdetett az egész ország területére. Ez többek között azt jelenti, hogy rendőröket, katonákat vezényelnek a határ mellé, és utat építenek, illetve bevilágítják a kerítés környékét. És jelenti azt is, hogy most már az egész országban be lehet vetni a hadsereget a védekezésben. (Hat határmenti megyében már eddig is ez volt a helyzet.)

A kormány bejelentése után nem sokkal írta meg a Helsinki Bizottság, hogy ezzel komoly bajok vannak. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet ugyanis a tavaly szeptemberben meghozott törvény szerint elég konkrétan meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet hirdetni. Ezek a következők:

• ha a menedékkérők száma egy hónap átlagában meghaladja a napi 500 főt,
  
• vagy két egymást követő hónap átlagában meghaladja a napi 750 főt,
  
• vagy egy hét átlagában a napi 800 főt. 
  
• és ha a tranzitzónákban tartózkodók száma elérné az ezres nagyságrendet
  
• illetve "bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el".

Ezek közül egyik sem igaz most. A szeptemberben érvénybe lépett válsághelyzet pedig elvileg hat hónapra szól, és elvileg csak akkor lehetne meghosszabbítani, ha ezek a feltételek fennállnak.

Az ellentmondásról megkérdeztük Kovács Zoltán kormányszóvivőt. Kovács szerint nem probléma, hogy ezek a feltételek nem teljesülnek. Érvelésének lényege az volt:

Igaz, hogy most nem jönnek annyian, mint amennyit a törvény meghatároz, de éppen azért nem jönnek, mert Magyarország védekezése sikeres volt. És éppen azért kell meghosszabbítani, illetve kiterjeszteni az egész országra, mert sikeres volt, és fennáll a lehetősége, hogy újra védekezni kell.

Elég különleges érvelés. Eszerint tehát ugyan a törvény szövege alapján nem lehetne meghosszabbítani, pláne kiterjeszteni a vészhelyzetet, de mivel működik, a kormány mégis ezt teszi. Pont ilyesmire gondoltunk akkor, amikor az ehhez nagyon hasonló terrorveszély-törvény ügyében azt írtuk: “Önmagában tehát nem a valóban drasztikusan hangzó intézkedések lehetősége a veszélyes. Hanem hogy minderre olyasmi adhat alapot, ami nemhogy nincs pontosan meghatározva, de a kormány kifejezetten gyakran manipulál ezzel.” A rendkívüli jogrend lényege éppen az lenne, hogy csak rövid ideig, egy konkrét helyzet megoldására vezetik be. 

Hogy az egész jogilag mennyire nehezen védhető, jól mutatja Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnökének válasza délutáni kérdésünkre. Ekkor ugyanis még az sem volt teljesen világos, hogy a “migrációs vészhelyzet” azonos-e a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel”, ezért megkérdeztük Gulyást, ugyanarról van-e szó. A képviselő nem tudott válaszolni, azt mondta, ebben az ügyben a kormány illetékes (miközben sajtótájékoztatójának címe az volt: Reagálás Pintér Sándor nyilatkozatára, a válsághelyzetet pedig a belügyminiszter jelentette be).

Arról is megkérdeztük Kovács Zoltánt, miért van szükség arra, hogy az egész országra kiterjedjen a válsághelyzet. A szóvivő azt mondta, előkészületi munkálatokhoz, a védekezésre való felkészüléshez, mélységi ellenőrzésekhez kell ez.

Pintér szerint egyébként a válsághelyzet bevezetésének oka a balkáni migrációs útvonal lezárása. "Nem tudható, hogy ez milyen reakciókat vált ki azon menekültekből, illegális migránsokból, akik már ezekben az országokban tartózkodnak" - mondta a belügyminiszter.