A magyar kormány annyira komolyan gondolja, hogy nem akarnak kötelező kvótát menekültügyben, hogy még egy külön oldalt is összehoztak, hogy erről tájékoztassák a magyarokat. Ez a kvota.kormany.hu, amin néhány hangzatos állítást szedtek össze arról, miért nem szabad támogatnia Magyarországnak a kvótát. 

Az állítások egyike szerint Európában a sok bevándorló miatt ma már több mint 900 "no-go" zóna jött létre: 

A kormány tájékoztatása szerint ilyenek vannak Londonban, Stockholmban, Párizsban és Berlinben is. Ezek a magyar kormány definíciója szerint 

"olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek".

A "no-go zóna" kifejezés természetesen nem a magyar kormány találmánya, de nem is hivatalos szakkifejezésről van szó. Tele az internet olyan cikkekkel és blogbejegyzésekkel, melyek arról szólnak, hogy nyugat-európai városokban egész kerületeket foglaltak el a bevándorlók, és a sharia-jogra alapuló törvénykezést vezettek be. A beszámolók szerint ezeken a területeken már nem mer intézkedni a rendőrség, a turisták és a helyi lakosok pedig jobban teszik, ha az elfoglalt negyedek közelébe se mennek. 

Ezek a beszámolók azonban szinte soha nem ismert lapokban bukkannak fel, hanem bizonytalan eredetű, összeesküvés-elméletekre és rémhírekre nyitott oldalakon.

A no-go zóna kifejezést minden bizonnyal egy amerikai történész, Daniel Pipes alkotta meg, még 2006-ban, Franciaország egyes negyedeivel kapcsolatban. De mint a Bloomberg cikkéből kiderült, 2013-ban Pipes maga ismerte el, hogy tévedett, miután végigjárta az említett párizsi területeket. Mint mondta, egy amerikainak ezek Detroit és Bronx után lanyha, szinte unalmas városrészek voltak. Miután személyesen is megismerte ezeket a városrészeket, Pipes elnézést kért, hogy no-go zónáknak nevezte őket. 

De ekkor már késő volt, a fogalom megállíthatatlanul terjedt klikkvadász kamuoldalról bármiért lehajoló brit bulvárlapokon át egészen a szélsőjobboldali blogokig. Hogy aztán egy ponton felbukkanjon a magyar kormány hivatalos anyagában is. 

Mivel hasonlót még hivatalos kormányzati kommunikációban máshol nem tapasztaltunk, levelet írtunk a Külügyminisztériumnak. A minisztérium sajtóosztálya pedig részletesen elmagyarázta, honnan jöttek az adatok a térképhez. Négy ország esetében küldtek linkeket is az adatok forrásaként, ezeket most mind bemutatjuk. 

Németország

A Külügyminisztérium válasza szerint: 

"Berlin város hivatalos honlapja szerint Neu-Kölln kerületben van „no-go” övezet". 

Ezt bizonyítandó, egy cikket mellékeltek, ami a berlin.de honlapon jelent meg. És ami arról szól, hogy jelenleg alig van népszerűbb és divatosabb környéke Berlinnek, mint Neukölln. Bár a cikk valóban kitér arra, hogy 2006-ban valaki ezt a környéket no-go zónának nevezte, és a kerületnek a társadalmi feszültségek miatt rossz híre volt akkoriban, de mostanra minden remek: élénk éjszakai élet, színházak, pubok, művészek költöztek a negyedbe és így tovább. 

A Külügyminisztérium által linkelt cikk valójában egy turistáknak készült reklámcikk, ami arról szól, hogy a problémás negyedből hipszter-negyed lett, és hogy érdemes Neuköllnbe látogatni. 

Szóval Neuköllnben ugyan valóban élnek bevándorlók, de jelenleg azoknak kell inkább tartaniuk a látogatástól, akiket megijeszt a dzsentrifikáció: a kerületben virágoznak a kézműves kávézók, egymást érik a fixik és a Fjallraven-táskák, ezért a felkészületlen kelet-európai látogatót valóban kulturális sokkhatás érheti. (Bónuszként itt egy szórakoztató Reddit-thread a témáról.)

A német nagykövetség megkeresésünkre annyit közölt, hogy nincsen hivatalos álláspontjuk a kérdéssel kapcsolatban, ugyanakkor azt jelezték, hogy a minisztérium által linkelt cikk pont az ellenkezőjét mondja annak, mint amit állítanak. 

Franciaország

A külügy válasza úgy szólt, hogy "egy minisztériumi honlap szerint Franciaországban hivatalos adatok szerint 751 ilyen problémás terület van". 

Linket is küldtek a honlapról, amin egy 1996-os lista tekinthető meg, amin 751 "'érzékeny városi zóna" van felsorolva. No-go zónákról viszont szó nincs. 

És ez egy fontos különbség, mert azt semmiképp nem állítanánk, hogy Nyugat-Európa egyes országaiban ne lennének olyan negyedek, ahol gondot okoz a szegénység, a magas munkanélküliség, ahol koncentráltabban van jelen a bűnözés. Ahogy azt sem vitatja senki, hogy Franciaországban ezekben a negyedekben sokszor főleg bevándorlók élnek. 

A 2005-ös párizsi zavargások is megmutatták, hogy a külvárosi lakótelepeken, azaz a banlieuekban élők közül sokakat nem sikerült rendesen integrálni a társadalomba, és a tízéves évfordulón készült összefoglaló cikkekből is az derült ki, hogy komoly megoldatlan problémával néz szembe az ország. 

De ezek a tényleg létező szociológiai és közbiztonságbeli problémák közel sem jelentik azt, hogy a terület felett bármilyen értelemben is elveszítette volna a francia állam az ellenőrzést, hogy oda ne szállhatna ki a rendőrség, a sharia szerint törvénykeznének és így tovább. A Bloomberg hivatkozott cikkéből kiderül, hogy maga a 751 elemet tartalmazó lista is azért készült, hogy összeszedjék a városfejlesztés és integrációs politika szempontjából prioritást élvező területeket. 

Kérdésünkre a francia nagykövetség azt közölte, hogy meglepte őket ez a térkép, nem nagyon látják, milyen célból szerepelt a magyar kormány honlapján. 

Mint elmondták, ez az egész no-go zóna nem nagyon jelent semmit a követség számára, ezért nincs más hozzáfűznivalójuk ehhez "az abszurd térképhez". Annyit még azért hozzátettek, hogy 2015 elején az amerikai Fox News kért bocsánatot Franciaországtól, mert azt állítottak nem sokkal korábban, hogy Párizsban no-go zónák vannak.

A legjobban a történtekhez a francia vendéglátósok álltak akkor, akik a Fox News riportja után összeraktak egy listát arról, hogy hol érdemes enni meg inni a párizsi no-go zónákban. 

Svédország

A minisztérium válasza szerint: "Svédországban a Svéd Rendőrség szerint 55 „no-go” zóna volt a tavalyi évben". 

Ehhez egy Svédországban élő amerikai állampolgár által készített blog, a SwedenReport.org egy 2014-es bejegyzését küldte bizonyítékként a magyar minisztérium. Ami amúgy rögtön egy javítással indít, hogy az a rendőrségi jelentés, amire a cikkben hivatkoznak, sosem tartalmazta a no-go zóna kifejezést, csak a svéd médiában így számoltak be róla, ezért ő is így adta tovább. 

A cikkben egy rendőrségi térképet említenek, ám sajnos a link egy nem létező oldalra mutat a rendőrség honlapján. A Sweden Report szerint a térkép alapján az országban 55 olyan problémás terület van, ahol bűnűzői csoportok próbálják átvenni az irányítást, megtámadják az oda behajtó mentőket és postásokat, és az utóbbi időben az őket kísérő rendőröket is. 

Minderről mi hivatalos forrásból nem találtunk egyelőre megerősítést, de kérdéseinkkel megkerestük a svéd nagykövetséget, akik nem válaszoltak.

Belgium

A minisztérium egymondatos válasza szerint "2015 novemberében a belga belügyminiszter elismerte, hogy elvesztették az irányítást Molenbeek negyed felett". Ehhez egy Telegraph cikket is küldtek, melyben az áll, hogy a párizsi terrortámadások után kiderült, a hatóságok elveszítették az irányítást a brüsszeli negyedben. 

Csak ez megint mást jelent, mint amit no-go zónán szoktak érteni: az elmúlt évtizedben Molenbeek valóban a dzsihád európai központjává vált, és nincs senki, aki vitatná, hogy ez mennyire súlyos és komoly probléma. Az egykori munkásnegyedet ma már főleg bevándorlók lakják, sokan közülük munkanélküliek, a brüsszeli viszonyokhoz képest sokan szegénységben élnek. Ide fészkelték be magukat a szélsőséges iszlamisták, akikkel szemben az alulfinanszírozott és gyakran amatőr hibákat vétő belga hatóságok nem tudtak érdemben fellépni, és akik képesek megszólítani sokakat azok közül a másodgenerációs bevándorló fiatalok közül, akiket a belga állam nem ért el. (Arról, hogyan vált tökéletes terroristacélponttá Belgium, épp nemrég írtunk.)

De ez még nem jelenti azt, hogy Molenbeekbe ne lehetne szabadon járkálnia akárkinek, vagy hogy a kerület kiszakadt volna a városból. Egybehangzó beszámolók szerint a kerület teázóiban és éttermeiben ugyanúgy megfordulnak külföldiek, ha épp arra vitte őket a dolguk, és bármiféle probléma esetén ugyanúgy intézkedik a rendőrség, mint a város többi részén. És ismerünk több olyan Brüsszelben élő magyart is, aki ebben a negyedben bérel lakást, és soha semmiféle problémájuk nem akadt. (A párizsi merényletek után mi is jártunk ott, beszámolónkat itt lehet elolvasni.) 

Molenbeek nagyon komoly és gyorsan megoldandó nemzetbiztonsági kihívás a terrorelhárítók és a hírszerzés számára, ahogy az is világos, hogy a belga államnak súlyos megoldandó feladatai vannak a fiatalok integrálása terén. De ettől még azt állítani, hogy a negyed egy a belga jogrenden kívüli terület lett, saját törvényekkel, nem tűnik többnek, mint szimpla félelemkeltésnek. 

Az EU-tagállamok nem tudnak no-go zónákról

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha a magyar kormány több mint 900 hasonló no-go zóna létezéséről tud, akkor ezt miért csak a kvótaellenes propagandahonlapon szerepeltetik, és miért nem tüntetik fel ezeket az információkat az adott országok konzuli információs honlapján, ahol az oda készülő magyar állampolgárokat tájékoztatják. Sok magyar utazik rendszeresen például Berlinbe vagy Brüsszelbe, nem lenne haszontalan, ha tisztában lehetnének a rájuk leselkedő veszélyekkel. 

A Külügyminisztérium válaszából viszont az derült ki, hogy arra törekszenek, hogy az uniós partnerekkel összhangban álló tájékoztatást helyezzenek el a konzuli szolgálatok honlapján. 

És mivel

"A no-go zónák az uniós tagállamok hivatalos kommunikációjában, mint közbiztonság szempontjából kockázatos területek nem szerepelnek."

valamint  

"A no-go zónák mint a fogadó állam biztonsági kockázatot jelentő területeinek kérdése egyik hivatkozott tagállamban működő Helyi Konzuli Együttműködés ülésein sem jelent meg témaként, illetve „no-go zónákra” vonatkozó felhívás nem szerepel az ott működő tagállami konzuli képviseletek országinformációs honlapján sem". 

Azaz mivel hivatalos nyoma sehol nincs ezeknek a zónáknak és egyetlen EU-tagállam sem említ ilyeneket, ezért a konzuli szolgálatok honlapjára nem lehet feltenni őket. De az idézett cikkekben talált információk a magyar kormány hivatalos tájékoztatóanyagához így is megfeleltek. 

És a Külügyminisztérium szerint nem is lenne szükség a konzuli tájékoztatásra, mert úgyis az a fontos, mit ír a sajtó: 

"Ugyanakkor nem tagadható, hogy a migrációs válság következtében láthatóan nőtt, illetve nagyobb nyilvánosságot kapott a migránsok – s különösen az illegális migránsok – részéről elkövetett erőszakos cselekmények, bűncselekmények száma az unió területén. Erről azonban, köszönhetően a témára való jelenlegi érzékenységnek, mind a nemzetközi, mind a hazai sajtó és egyéb tömegtájékoztatás révén bőséges információt kaptak a magyar állampolgárok (s nem túlzás azt állítani, hogy ezek a hírek több magyar állampolgárhoz eljutottak, mint a konzuli szolgálat tájékoztatásai, köszönhetően annak, hogy szinte minden sajtó orgánum beszámolt. Ugyanakkor a konzuli szolgálat tájékoztatása során felelősséggel kell, hogy eljárjon, figyelmeztetéseiben megbízható, lehetőség szerint hivatalosan megerősített, hivatkozható tájékoztatást kell, hogy adjon – így sajtóhírekre csupán nem támaszkodhat, hiszen a téves tájékoztatásnak akár a bilaterális kapcsolatokat is terhelő politikai következménye lehet, mely nem hozható helyre egy sajtó-helyreigazítással. 

Továbbá tekintettel a tényre, hogy a médiában is megjelenő, migránsok részéről elkövetett erőszakos cselekmények gyakran nem is terület-, hanem inkább alkalom-specifikusak (lásd. pl. a kölni események), így a konzuli szolgálat területre korlátozott figyelmeztetést ilyen esetekben nem is adhatna ki". 

A Külügyminisztérium ezen kívül közölt még számunkra egy részletes tájékoztatást arról, hogy mire jutottak az érintett országokban lévő külképviseletekkel egyeztetve a no-go zónákkal kapcsolatban. Nagyjából arra, hogy ilyenek nincsenek. Említik a svéd külügy tájékoztatásait, a német, a brit, francia külügyminisztérium utazási tanácsait a Svédországba készülőknek, a berlini követség tájékoztatásait, az amerikai és brit konzuli szolgálat tanácsait a Németországba utazóknak és így tovább. 

Nem leszünk London

Orbán Viktor miniszterelnök már 2015-ben arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy ha baloldali kormánya lenne Magyarországnak, akkor több százezer menekült lenne már itt, és

"három év múlva azt sem tudnánk, Londonban, Párizsban vagy Budapesten vagyunk éppen."

Ami fenyegetésként felvetve legalább annyira értelmezhetetlen kijelentés, mint amennyire nehéz hova tenni a cikk tetején látható térképet.

Az összes kétség kívül létező szociálpolitikai, közbiztonsági és integrációs kihívás ellenére jelenleg Nyugat-Európa nagyvárosai a világ legbiztonságosabb helyeinek számítanak, ahova nagy számban tudtak beilleszkedni más kultúrákból érkező emberek. A következő évtizedek nagy kihívása lesz, hogy a nyugati társadalmak meg tudjanak küzdeni a valóban létező problémákkal. De azt állítani, hogy a nyugati modell megbukott, vagy hogy a nyugati társadalmakból kiszakadt no-go zónák alakultak volna ki, jellemzően csak olyan emberek szoktak állítani, akik soha nem jártak ezekben az országokban.