45-45-10 arányban fog osztani az MKB bankon a Minerva Tőkealap-kezelőhöz tartozó Metis Magántőke Alap, a luxemburgi Blue Robin Investments SCA, illetve a Pannon Nyugdíjpénztár, és összesen 37 milliárd forintot fizetnek – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy a két alap 16,7-16,7 milliárdot, a CIG-hez tartozó Pannon Nyugdíjpénztár 3,7 milliárdot dob bele az akvizícióba.

Ha mindenki rábólint, június 30-ig hát is kerül a bank az új tulajdonoshoz. Az is kiderült, hogy korábban hét ajánlatt érkezett be, ezek közül ez volt a legjobb.

A Metisben és a Blue Robinban az a közös, hogy semmit nem tudunk arról, hogy kik a valódi befektetői.

Előbbinél igen fura, hogy a februárban indult alap valahogy ennyi idő előszedett 31 milliárd forint tőkét, aminek a felét bele is teszi az MKB-ba (ügyvezető-tulajdonosa pedig ha lazán is, de köthető a Matolcsy-klánhoz). A Blue Robinnál pedig az fura, hogy az állítólagos távol-keleti (kínai és indiai) befektetőket egy offshore alap rejti.

A Pannónia Nyugdíjpénztár 2014 végén 90,9 milliárdos vagyonának nem elhanyagolható részét teszi bele egyetlen bankba.

Megnyugodhatunk, mert az MNB közleményéből kiderül: az Európai Bizottság "szigorú felügyeletet gyakorolt", pénzügyi tanácsadóként a J.P. Morgan, jogi tanácsadóként pedig a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi iroda járt el.

Lassan el lehet kezdeni számolgatni, hogy egészen pontosan mennyit veszített magyar állam az MKB megvásárlásán. A bank az utóbbi években százmilliárdszámra termelte a veszteséget, amivel a magyar történelem üzleti bukásbeli rekordere lehet. Azt az MNB is elismeri, hogy az MKB 32,1 milliárd forint állami támogatásban részesült a szanálás során – mielőtt ez megtörtént volna, a bank értéke nem érte el a nullát –, az MKB korábbi megvásárlásakor is további súlyos milliárdokat, akkor árfolyam szerint 17 milliárd forintot kellett fizetni a bajor tulajdonosok felé.

(MNB)