Az orosz–török ellenségeskedés lappang a karabahi lövöldözés mögött

A hétvégén az elmúlt évtizedek legvéresebb összecsapása zajlott Nagorno – Karabahban: 18 örmény, 12 azeri katona esett el, legalább három civil áldozat is volt, a sebesültek száma 200 felett lehet. 

Az összecsapások hétfő reggel is folytatódtak, az azeriek azt állítják, hogy délelőtt megöltek még 30 örmény katonát, míg maguk csak 3 embert vesztettek. Az örmények azt állítják, hogy az azeriek nemzetközi körözés alatt álló bűnözőkből állítottak fel zsoldossereget, és azzal támadnak.

Úgynevezett tűzszünet volt

Nagorno – Karabah a Kaukázus egyik időzített bombája, ahol rendszeresen előfordul kisebb lövöldözés, de a mostanihoz hasonlóan véres összecsapások nem szokásosak. (Nagorno oroszul azt jelenti, hogy "hegyi", Karabah pedig perzsául azt, hogy "Fekete kert".)  

Háború Karabahban. Fotó: Asatur Yesayants/Sputnik/AFP

Ez egy Azerbajdzsánba ékelődött terület, ahol mostanra kizárólag örmények élnek, alig 150 ezren. A muzulmánok (azeriek) és a keresztények (örmények) közti ellenségeskedésnek évszázados hagyományai vannak errefelé, de a mostani konfliktust az kódolta, hogy a szovjet uralom idején az azeri szovjet köztársasághoz csatolták az örmény többségű területet. 

A Szovjetunió szétesésekor a karabahiak népszavazáson mondták ki, hogy el akarnak szakadni Azerbajdzsántól. Három éven át tartó háború lett ebből, a karabahi azeriek mind elmenekültek, legalább 20 ezer ember meghalt. Végül orosz közvetítéssel tűzszünetet kötöttek, de igazi békeszerződést azóta sem írtak alá. A hivatalosan ideiglenes állapot 22 éve az, hogy Karabah lényegében egy önálló állam, amit Örményországon kívül senki sem ismer el.

Nem egyenlő felek

Az 1994-es tűzszünet óta lényegesen megváltoztak az erőviszonyok. Azerbajdzsán az ország olajának köszönhetően gyorsan gyarapodott, míg Örményország épp olyan szegény maradt, mint volt. Az utóbbi években Azerbajdzsán csak a hadseregére annyit költött évente, mint amennyi Örményország teljes költségvetése volt. 2014-ben pedig kétszer annyit. Az azeri hadsereg a fegyverek közti különbség alapján simán le tudná győzni az örményt.

Csakhogy Örményország élvezi Oroszország támogatását. Örményországban van egy komoly orosz katonai bázis, több mint 70 tankkal és eredetileg 18 vadászbombázóval, amelyekhez idén újabbak vezényeltek. 

Az oroszok a konfliktust arra használják évtizedek óta, hogy mindkét oldalt sakkban tartsák, és ezzel befolyásukat megőrizzék a térségben. Illetve anyagilag is jól járnak, mert mindkét országnak adnak el fegyvereket. Az éppen aktuális azeri szállításokat csakz idén tervezték felfüggeszteni, miután az azeriek késtek a fizetéssel.

Azeri katona koporsóját viszik a társai. Fotó: AFP / TOFIK BABAYEV

Amikor 2013 végén az EU több ex-szovjet köztársasággal társulási szerződést akart kötni, akkor nem Viktor Janukovics ukrán elnök volt az, aki először kihátrált orosz nyomásra a megállapodás elől, hanem az örmény elnök. Egy moszkvai látogatásán közölték vele, hogy ha aláírja a megállapodást az EU-val, akkor a Kreml nem tudja tovább támogatni az azeriekkel szemben Karabahban. Az örmény elnök nem mérlegelt, ott helyben hűségesküt tett, és azt is bejelentette, hogy az EU helyett az Eurázsiai Unióba szeretne az országa belépni (2015. január 2-án be is lépett). 

Nagyobb erők a háttérben

Az oroszoknak azért is fontos Örményország, mert ez hídfőállás számukra Törökországgal szemben. Februárban az oroszok azért telepítettek újabb katonai repülőgépeket az örményországi bázisukra, hogy a törököket idegesítsék.

Törökország viszont fontos szövetségese Azerbajdzsánnak. A törökök úgy tartják, hogy igazából az azeriek is törökök, csak éppen síita törökök. 

Az örmények és a törökök között pedig azóta teljesen fagyos a viszony, hogy az első világháborúban az Oszmán Birodalomban kiirtottak legalább egymillió örményt.

A hangulatot jellemzi, hogy Örményország határait a törökök és az azeriek is 20 éve blokád alatt tartják, vagyis Örményország lényegében csak Grúzia irányában tarthatja a kapcsolatot a külvilággal. 

Az utóbbi idők legfontosabb beruházása a környéken a Baku – Tbiliszi – Ceyhan olajvezeték volt, ami az azeri olajat viszi a Földközi-tengerhez. Sokkal olcsóbb és logikusabb lett volna Örményországon keresztül megépíteni, de inkább kerültek egy nagyot vele Grúzia felé.

A helyzet azért nagyon veszélyes, mert egy proxiháború alakulhat ki Törökország és Oroszország között. 

A két ország a szíriai polgárháborúban egymással harcoló oldalakat támogatja. Novemberben a törökök lelőttek egy orosz vadászbombázót, azóta a két ország közötti viszony mélyponton van. Ha a mostani csatákból háború lesz, akkor Örményország orosz támogatásra szorul majd, míg az azeriek a törököktől remélhetnek segítséget.

A hadműveletek éppen azon a héten kezdődtek, amikorra fontos diplomáciai találkozókat terveztek mindkét oldalon. Kedden az iráni, török és azeri külügyminiszterek tartanak csúcstalálkozót, csütörtökön pedig az orosz külügyminiszter megy Azerbajdzsánba, míg az orosz miniszterelnök Örményországba utazik. 

Szintén kedden összeül az úgynevezett minszki csoport, ez a francia – orosz – amerikai diplomáciai testület, amelyik a karabahi tűzszünetet lenne hivatott betartatni.

Ekkora fegyverekkel 22 éve nem mentek egymásnak

A mostani konfliktus azzal kezdődött, hogy az azeriek komoly csapatokat vontak össze Karabah közelében, az örmények pedig lőni kezdtek a közeledő tankokra és helikopterekre. Hasonló villongás történt már az idén, most az volt az újdonság, hogy sokkal komolyabb harc lett belőle, mint eddig.

Sebesült örmény gyereket látnak el. Fotó: Areg Balayan/PAN Photo/AFP

Független források a régióban nem nagyon vannak, de úgy tűnik, hogy az azeriek a hétvégén elfoglaltak néhány hegycsúcsot, ami stratégiailag fontos a régió északkeleti részén, és sikeresen visszaverték hétfőn az örmények ellentámadását. 

Az azeriek valószínűleg nem akarnak totális offenzívát, mert ezzel egy esetleges orosz beavatkozást kockáztatnának. Viszont abban joggal bíznak, hogy az oroszok nem avatkoznak be, ameddig csak egy kicsit nyomulnak előre, és nem is mennek be Karabahba, hanem csak a határ menti pufferzónában vesznek fel új pozíciókat. Katonai szempontból a mostani műveletek legalábbis erre utalnak.

Az azeri erődemonstráció időzítésében szerepe lehet annak is, hogy az olajár csökkenése miatt egyre súlyosabb gazdasági gondok szakadtak az országra. 20 év töretlen fejlődés után először van recesszió Azerbajdzsánban. Nem kizárt, hogy az országot irányító Alijev család egy kis területfoglalással akarja a közvéleményt megnyerni, és a háborús zajjal a figyelmet elterelni.

A lövöldözések évek óta minden tavasszal kiújulnak Karabah határán. Ám most először fordul elő, hogy helikoptereket, tankokat és rakétákat is bevessenek. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.