Napelem vagy napkollektor? Villanyautó vagy házi szennyvíz-kezelő? Hidegfúzió vagy antigravitáció? Hogyne, persze, ezek így sorban majd mind megmentik a Földet, a jövőt, az emberiséget, de addig is: szigeteljünk!

Az emberiség CO2-kibocsátásának legnagyobb részét NEM a közlekedés emissziója, az autók kipufogógázai teszik ki. A globális klímaváltozást okozó üvegház-hatásért Európában az energiaszektor után elsősorban az emberek otthonai felelnek, a háztartásokban jóval több szén-dioxid keletkezik, mint akár a teljes közlekedési ágazatban:

És a háztartásokban mi a legkomolyabb rezsitétel a mi földrajzi szélességünkön? Hát persze, hogy a fűtés, valamint a nyári klimatizálás, ha van. Vagyis hol érdemes először hozzányúlni az életünkhöz, ha csökkenteni akarjuk ökológiai lábnyomunkat? Na ugye, hogy.

És ha már szigetelünk, szigeteljünk jól! Nem csak az a fontos, hogy legyen valami szöszmösz vagy hungarocel a belső és a külső festék között. A szigetelésnek egyaránt távol kell tartania a testünktől a hideget, meleget, zajt és az sem árt, ha nem esik össze azonnal, ha véletlenül betalál a falba egy kis nedvesség. Valahogy így:

A kőzetgyapot szigetelőanyagok élettartama megegyezik a védett épületekével, a táblák nem zsugorodnak, alakjukat és méretüket nem változtatják az évtizedek során. Nem penészednek be, páraáteresztő képességük miatt nem képződik pangó nedvesség a hidegoldalon, legyen az akár kint (télen), akár bent (nyáron).

A kőzetgyapot alapvető nyersanyaga a bazaltkő. A gyártás során 1400 – 1500 °C-os hőmérsékleten az ásványi kőzetek (mint a bazalt) gyakorlatilag folyékony lávává alakulnak át. A kőzet-massza a kemencéből néhány ezer fordulat percenkénti sebességgel forgó lemezekre csorog, ezek szétzúzzák, rostokká formálják az olvadt kőzetet.

Ezt lehűtve gyapotszőnyeg formájában begyűjtik, kötőanyagokkal stabilizálják, tömörítéssel táblásítják, formázzák. A polimerizációs kamrában mintegy 200°C-ra újra felmelegítve a kőzetgyapothoz adott gyanták is megkeményednek, polimerizálódnak. A gépsor végén a kőzetgyapotot a méretre vágják, csomagolják, aztán mehet is az építészek tervei szerint a falakra, padlókra, tetőfelületekre, hogy megvédje az embereket az elemektől, a pénztárcákat a magas rezsiszámláktól, a légkört a túlzott CO2-kibocsátástól.

Ha spórolni akarsz a rezsin, ha kevesebb fával, gázzal, villannyal akarod megoldani a fűtési szezont, ha klímát szerelnél be vagy korszerűsítenél - előbb szigetelj! Ha már nem az utcát fűtöd-hűtöd, hanem a csak a saját lakásod, irodád, műhelyed, akkor fogod megtudni, tulajdonképpen mekkora teljesítményre is van szükséged télen és nyáron a jó közérzethez. 

Akkor aztán jöhet az infrafűtés, az inverteres klíma napelemekkel, a norvég fűtőpanel vagy a kondenzációs kazán, amiben jobban hiszel - de az első a szigetelés!