• Amióta az Európai Unió és Törökország megállapodtak az emberek visszatoloncolásáról, érezhetően kevesebb menekült érkezett Európába.
  
• Egyelőre működik az "egy szírt egy másik szírért" csereprogram is, de a rendszer májusig csak kevés embert érint, utána dől el igazán éles helyzetben, hogy beválik-e.
  
• Az eddig elfogadott kvótákat alig teljesítik az EU tagállamai, és hamarosan ismét vita kezdődik a kötelező, állandó kvótákról is.

Március 20-a óta érvényes a visszatoloncolási megállapodás a görög-török határon. Azóta, április 14-ig összesen 6508 menekült kelt át a tengeren, azon az útvonalon, ahol tavaly egymillió menekült érkezett.

2016. január 1-től március 20-ig összesen 147 ezren érkeztek ugyanezen az útvonalon, vagyis a csökkenés nagyon jelentős. Az idei csúcspont február utolsó 10 napjában volt, akkor naponta 2000-2500 fő lépett partra. Vagyis az elmúlt három hétben, az alku megkötése óta összesen annyian érkeztek, mint februárban alig három nap alatt.

Innen nézve a török megállapodás sikeres, annak ellenére is, hogy emberjogi szervezetek szerint nemzetközi jogot sért, és sokak szerint teljesen abszurd megoldások vannak benne. A legtöbbet azon gúnyolódtak a megállapodás előtt politikusok és újságírók is, hogy ahány szír menekültet Görögország visszaküld Törökországba, pontosan annyi másik szír menekültet fogadnak be az EU-s tagállamok Törökországból.

A megállapodás azt is rögzíti ugyanakkor, hogy a nem szír visszatoloncolt menekültek helyett a törökök nem adhatnak senkit, illetve az EU legalább 3 milliárd eurót ad a török kormánynak a menekültek ellátására.

Elsősorban annyi történt, hogy a visszatoloncolás lehetősége elbizonytalanította a menekülteket. Már akkor érezhetően csökkent a menekültek száma, amikor Macedónia lezárta a határát a menekültek előtt, másfél héttel az EU-török megállapodás előtt. A visszatoloncolásról szóló egyezmény aláírása óta pedig tovább csökkent a tengeri átkelést kockáztatók aránya.

A március óta érkezetteknek csak 5 százalékát toloncolták vissza eddig

Ezzel együtt továbbra sincs garancia arra, hogy az új intézkedések hosszabb távon is beválnak.

A visszatoloncolási rendszer a gyakorlatban úgy működik, hogy aki megérkezik Görögországba, az választhat, hogy menedékjogot kér vagy nem. Aki nem kér, azt rögtön viszik vissza Törökországba.

Eddig 325 ember járt így, vagyis az EU-török megállapodás óta érkezők 5 százaléka. Megfordítva: az érkezők 95 százalékát még nem fordították vissza.

A többiek ügyét egyenként kell kivizsgálniuk a görög hatóságoknak. Többségük aligha számíthat arra, hogy megússza a visszatoloncolást, mert az új szabályok értelmében csak akkor maradhatnak az EU területén, ha bizonyítani tudják, hogy Törökországban közvetlen veszélyben lennének. (Az elv hasonlít arra, ami alapján a magyar hatóságok tavaly szeptember óta lényegében senkinek sem adnak menedékjogot a Szerbia felől érkezők közül, mondván az egy biztonságos ország.)

Azt még nem lehet tudni, hogy milyen arányban toloncolják vissza a menedékkérőket a görögök, mert az első ítéletek csak két hét múlva várhatóak az ilyen ügyekben. A tárgyalásokat török megfigyelők is ellenőrzik, akiknek az a fő feladatuk, hogy hazaszóljanak, hogy hány ember érkezésére kell számítani.

A következő hetek döntőek lesznek, mert akkor derül majd ki, hogy a visszatoloncolást milyen arányban lehet érvényesíteni. És ami ennél keményebb lesz: ekkor derül ki, hogy a kényszerrel visszatoloncoltak hogyan reagálnak a döntésre, és ha erőszakot kell alkalmazni, akkor ez a görög rendőrség hogyan oldja majd meg, adott esetben nőkkel és gyerekekkel szemben.

79 szírt cseréltek eddig

Egyelőre még a szírek cseréje sem megy nagyobb tételben az EU és Törökország között. Április 12-ig összesen 79 embert fogadtak be az EU országai Törökországból. Mindössze három ország vett részt ebben a programban: 37 főt fogadott Németország, 31-et Hollandia és 11-et Finnország. Őket a Görögországból visszatoloncolt szír állampolgárok helyett adták a törökök. Szintén szírek, de nem ugyanazok a szírek, akiket visszatoloncoltak.

Nagy kérdés, hogy ez az "egy szír egy másik szírért" elve hogyan lenne tartható, ha sokkal több menekültet küldenek vissza. Jelenleg egy olyan keretet töltenek ki, amelyet még tavaly júliusban határoztak meg, és önként vállalt kvótákon alapul. Az eredeti terv tavaly nyáron az volt, hogy az EU-s tagállamok 22 ezer menekültet közvetlenül fogadnak be EU-n kívüli országokból, elsősorban Libanonból, Jordániából és Törökországból. A március 20-án életbe lépett EU-török megállapodásig mintegy négyezer embert már át is vettek, és most az a terv, hogy a maradék 18 ezer helyet jórészt a török visszatoloncolási megállapodásból következően töltik fel. E rendszer alapján került az említett 79 fő a 3 EU-s tagállamba.

Az EU-s tagállamok közül egyedüliként Magyarország nem vállalt e programban befogadást, így ebből a körből biztosan kimaradunk. Vállaltak viszont kvótákat az EU-val társult nyugati országok is, így Svájc, Liechtenstein, Norvégia és Izland is.

A júliusi önkéntes kvótából eddig így áll a befogadás:

• Ausztria: 1395 fő
  
• Belgium: 212 fő
  
• Csehország: 52 fő
  
• Dánia: 481 fő
  
• Finnország: 74 fő
  
• Franciaország: 72 fő
  
• Németország: 37 fő
  
• Izland: 48 fő
  
• Írország: 258 fő
  
• Olaszország: 96 fő
  
• Liechtenstein: 20 fő
  
• Hollandia: 332 fő
  
• Norvégia: 323 fő
  
• Svájc: 413 fő
  
• Nagy-Britannia: 1865 fő

A vállalásokhoz képest messze Ausztria, Svájc és Nagy-Britannia áll a legjobban a befogadásban ezen a listán, ezek az országok már majdnem feltöltötték a saját kvótájukat. Időarányosan a dánok és az írek teljesítettek annyit, hogy ebben az ütemben a 2017 júliusi végső határidőig tényleg elvégezzék a feladatukat. A többiek nagy, vagy éppen hatalmas lemaradásban vannak, különösen a listán nem szereplő államok, amelyek eddig senkit sem fogadtak be.

Ha ez az önkéntes kvótekeret betelik, akkor a terv szerint az EU megnyit egy következő, 54 ezer ember elhelyezését biztosító kvótakeretet, amiben a részvétel elvben minden országnak kötelező lenne már. Ha pedig az is betelik, akkor senki sem tudja, hogy mi lesz. Az EU-török megállapodás első három hete után azonban nem látszik valószínűnek, hogy ennyi helyre szükség lesz ebben a rendszerben.

A kötelező kvóta még nehezebben teljesül

Van egy tavaly szeptemberi EU-s határozat is, ami kötelező kvóta alapján Görögországban és Olaszországban veszteglő menekültek átvételét írja elő a tagállamoknak. Ez az, amit a magyar kormány ugyan nem szavazott meg, de mivel a javaslat minősített többséggel átment a belügyminiszterek tanácsán, ezért Magyarországra is vonatkozik.

Ez alapján Görögországból összesen 63.302 embert kellene szétosztania a tagállamoknak. Ebből eddig 615-t sikerült szétosztani.

Holott jelenleg 50 ezer menekült vesztegel Görögországban, akik a macedón határzár miatt rekedtek ott, nagy többségük még az EU-török megállapodás előtti időből. Elvben tehát van kötelező érvényű megállapodás az ő elhelyezésükre is, de ennek teljesítésében igen lassúak a tagállamok.

A Görögországból eddig átvett menekültek száma:

• Bulgária: 2 fő
  
• Ciprus: 6 fő
  
• Észtország: 7 fő
  
• Finnország: 111 fő
  
• Franciaország: 242 fő
  
• Németország: 37 fő
  
• Írország: 10 fő
  
• Lettország: 6 fő
  
• Litvánia: 6 fő
  
• Luxemburg: 30 fő
  
• Málta: 6 fő
  
• Hollandia: 48 fő
  
• Portugália: 89 fő
  
• Románia: 15 fő

A listáról hiányzók senkit sem vettek át Görögországtól. Magyarországnak 988 embert kellene befogadnia e kvóta alapján.

Olaszországból ugyanezen határozat szerint összesen 34.953 embert kellene átvenniük a tagállamoknak kötelezően. Közülük 530-t fogadtak be eddig összesen.

Az eddigi teljesítések:

• Belgium: 24 fő
  
• Finnország: 135 fő
  
• Franciaország: 137 fő
  
• Németország: 20 fő
  
• Málta: 15 fő
  
• Hollandia: 50 fő
  
• Portugália: 92 fő
  
• Spanyolország: 18 fő
  
• Svédország: 39 fő

A listáról hiányzók senkit sem vettek át Olaszországtól. Magyarországnak 306 embert kellene befogadnia e kvóta alapján.

Öt tagállam egyetlen menekültet sem fogadott be, egyik program alapján sem: Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az Európai Bizottság utoljára kedden szólította fel a tagállamokat, hogy teljesítsék kötelességüket.

Lesz még itt kvóta?

A fenti számok azt mutatják, hogy az eddig megszavazott kvóták feltöltése is nagyon nehezen megy, és Magyarországon még népszavazást is tervez a kormány, ami alapot adna arra, hogy egy esetleges következő kvótadöntés alól kivonhassa magát a kormány.

Közben április elején a bizottság azt mondta a tagállamoknak, hogy két lehetőségük van, hogy túllépjenek a dublini menekültjogi szerződésen. (Ez az a szerződés, ami a gyakorlatban rég nem működik, mert az írja elő, hogy annak a tagállamnak kell kezelnie a menekülteket, amelynek a területére először belépnek az EU-ban, és a többieknek lehetőséget ad arra is, hogy visszaküldjék a menekülteket ebbe az országba.)

A bizottság egyik javaslata arról szól, hogy maradjon meg a rendszer, de adjanak komoly segítséget a frontországoknak, vagyis ahová nagy tömeg érkezik, az az ország kapjon sok pénzt, felszerelést, szakembert a menekültek kezelésére. Ezt neveznék Dublin Plus programnak.

A második lehetőség pedig ugyanaz, amit tavaly nyáron egyszer már leszavaztak a tagállamok: egységesítsék a menekültrendszert úgy, hogy minden érkezőről egységes elvek alapján eldöntik, hogy befogadásra jogosult-e, és ha igen, akkor kötelező kvóták alapján szét kell osztani őket a tagállamok között. Ezt az utóbbi megoldást ellenzi teljes erőből a magyar kormány, de nagy támogatója az elképzelésnek Németország.