Az Alkotmánybíróság szerdán 8:5 arányban elutasította egy Angliában élő magyar panaszát, aki nem értette, hogy a a 2014-es választásokon neki miért kellett 5 órát utaznia, hogy a külképviseleten szavazhasson (pedig van hazai lakcíme), miközben a szomszédos országokban élő magyarok ezt levélben is megtehetik.

Az alkotmánybírák többsége szerint nincs hátrányos megkülönböztetés a hazai lakcímmel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok eltérő szavazási szabályaiban, mert két különböző csoportról van szó.

Szerintük a törvény „nem zárja el a szavazástól … a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárt: választása szerint szavazhat a külképviseleten, vagy hazatérhet és leadhatja a szavazatát az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben”. Indokolatlannak tartják a különbségtételt, mert az állandó hazai lakóhellyel rendelkező választópolgár közvetlenebb és erősebb kapcsolatban áll a magyar állammal, mint a határon túli.

Az indoklásban hivatkoztak Navracsics Tibor korábban kifejtett álláspontjára is, miszerint „a választópolgároknak a szavazás napján külföldön tartózkodása nem ellenőrizhető”, így „a választópolgár következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik”, ez pedig „a választás tisztaságát veszélyeztetné azzal, hogy a szavazatok előzetes megvásárlását és a szavazás titkossága sérelmének megvalósítását megkönnyítené”.

Az Ab kimondta, hogy az országgyűlés természetesen megváltoztathatja a szabályokat, és lehetővé teheti minden külföldön tartózkodó választópolgárnak a levélszavazást, de nincs ok arra, hogy ezt kötelezően előírják a törvényhozóknak.

A határozatot öt bíró – Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter – nem fogadta el. Egy részük az szabály megsemmisítését, más részük az mulasztásos alkotmánysértés kimondását tartotta volna helyesnek.

Stumpf István szerint hiba, hogy a többségi határozat a szavazás módját mellékes, technikai szabálynak minősíti. Hozzátette, „határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választójogosultak választójogát, vagyis diszkriminálja őket. Azokat a magyar állampolgárokat, akik immár jelentős számban (nem ritkán kényszerűségből) hagyják el hazájukat, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljenek.” (hvg)