Megbukott a magyar futball megújításának nagy kísérlete
2016 április 20., 15:12
Tökéletesen levezeti egy fideszes képviselő, hogy mekkora csapás, ha Orbán Viktor ajándékba ad egy böhöm sportcsarnokot
Márciusi városlátogatásán új sportcsarnokot ígért a tatabányaiaknak Orbán Viktor, nagyvonalúan még azt is a helyiekre bízta, hogy 3500 vagy 6500 néző befogadására legyen alkalmas az aréna.
A fene gondolná, hogy éppen a Fidesz helyi országgyűlési képviselője, a korábbi polgármester Bencsik János áll bele abba, hogy ne kérjenek nagy sportcsarnokot ajándékba odafentről, elég lesz a kisebb is. Márpedig a politikus honlapján megjelent egy szerző nélküli, gyanúsan öninterjúnak tűnő beszélgetés, amiben teljesen logikusan levezeti Bencsik, hogy miért felesleges egy hodály Tatabányára.
Mielőtt jönnének Bencsik érvei, csak egy megjegyezés: a valóban sok nézőt vonzó, és a kézilabda Bajnok Ligájában is kiválóan szereplő Veszprém csarnoka ötezres, a Győré 5500-as.
Bencsik azzal kezdi, hogy miután az állam állja az építkezés költségeit, épülhetne akár a 6500 fős aréna is. Aztán megteszi, amit sok helyen nem, kicsit tovább gondolja az ajándékot.
„Kérdés az, hogy egy ekkora létesítmény megtölthető-e rendszeresen színvonalas sport- és kulturális rendezvényekkel? Lesz-e minden férőhelyre fizetőképes kereslet, s lesz-e a mindenkori államnak és önkormányzatnak nagyvonalú költségvetési háttere, hogy az üzemeltetési költségek is rendelkezésre álljanak?”
A politikus azt mondja, hogy támogatja az új sportcsarnok építését, de ismerve a már meglévő (egyébként 1100 férőhelyes), Földi Imréről elnevezett sportcsarnok jelenlegi kihasználtságátt, az üzemeltetési költségeket, továbbá a város jövőbeni pénzügyi teherbíró képességét, mégis a kisebb, 3500 fős csarnok megépítését látja reális lehetőségnek.
A mostani sportcsarnokban egy átlagos kézilabdameccsere 7-800 néző megy ki, rangadókon van csak telt ház.
„Az új létesítményben a jelenlegi nézőszámok megduplázhatók. Ugyanakkor elég nagy fantáziával kellene rendelkeznem ahhoz, hogy kétezernél több nézővel számoljak egy hazai bajnoki rangadó esetében” - érvel a 6500 fős csarnok ellen Bencsik.
A képviselő szerint egy nagy közösségi beruházásnál azt kell megvizsgálni, hogy a város képes lesz-e üzemeltetni abban az esetben is az új létesítményt, ha magára marad, és nem jelenik meg hirtelen egy bőkezű szponzor. Márpedig az önkormányzat aligha képes működtetni egy 6500 férőhelyes sportcsarnokot.
„A budapesti Papp László Sportaréna tízezer néző befogadására alkalmas, de Tatabánya 25-ször kisebb, mint a főváros. Ekkora szakadékot aligha lehet lelkesedéssel áthidalni. Olyan ez, mint ha egy 35 ezer férőhelyes stadiont építenénk”
- véli Bencsik. A tatabányai foci sirlamas helyzetéről egyébként itt írtunk, de a stadion azért 250 millióból megújult itt is, annak ellenére, hogy a csapat harmadosztályú. 2-300 néző előtt játszanak.
"Szó van arról is, hogy az üzemeltetést is magára vállalja az állam" - vetik fel Bencsiknek azt a megoldást, hogy nem a város, hanem az ország minden adózója állja a költségeket. A politikus szerint akkor sem lehet veszteséges a létesítmény működése, ha az állam állna a háttérben.
„Ha nem sikerül tíz-tizenötezer forintos belépőkkel látogatható teltházas koncerteket tartani – melynek csekély az esélye -, akkor a napi szintű létesítmény-használóknak kell a költségeket megfizetni. Ha nem lesz elegendő szponzori támogatás, akkor végül a városnak kell a zsebébe nyúlnia, csakúgy, mint a labdarúgás esetében. Látjuk milyen eredménnyel”.
A politikus azzal folytatja, hogy „Kötve hiszem, hogy a sporteseményeket látogatók a jelenlegi belépődíjakhoz képest sokkal magasabb tarifák megfizetésére is hajlandóságot mutatnának. Leginkább azért, mert nincs miből. Példának hozom a Gyémántfürdő kihasználtságát. A hét első három napjában üres, a következő két napon úgy-ahogy, s csak a hétvégén van benne élet. A működtetése nem rentábilis. A minőség, a szűkös karbantartási költségvetés miatt hanyatlik. Rendszeresen kapok ezzel kapcsolatosan lakossági megkereséseket szóban és írásban egyaránt. Éppen ezért mondom azt, hogy elégedjünk meg azzal, ha most háromszorosára növeljük a sportcsarnok befogadóképességét”.
Ott van persze az az illúzió, hogy nagy nemzetközi versenyek lehetnének a baromi nagy csarnokban. Bencsik szerint kicsi az esélye annak, hogy a vezető csapatsportágak esetében Magyarország rendszeres rendezője legyen a soros Európa- és Világbajnokságoknak. Ráadásul ehhez szállodai kapacitások is kellenének, s a tatai szállodák férőhelyei is elégtelenek lennének ehhez. Viszont egy szállodát az öt-tízévenkénti világversenyek között is meg kell tölteni szállóvendégekkel.
„Szép és romantikus törekvésnek tartom a robosztus terveket, de ugyancsak rosszul érezném magam azon a hazai kézilabda mérkőzésen, ahol a jelenlegi nézőszám duplájával számolva is csak negyedházunk lenne.
A kisebb csarnok viszont még mindig alkalmat nyújtana a korosztályos világversenyek megrendezésére” - mondja Bencsik.
Ráadásul nemcsak a csarnok kell majd üzemeltetnie a városnak, hiszen - szintén a kormány ajándékaként - épül egy fedett uszoda, befedik a jégpályát és új ugrócsarnok is lesz. Ezek is többletköltséget jelentenek majd.
Tatabányának éves szinten félmilliárd forintos mozgástere van, amit fejlesztésekre és városüzemeltetésre fordíthat. Bencsik arra figyelmeztet, hogy minden új beruházás utáni többletköltség ezt a a mozgásteret szűkíti. Minden másra – utakra, csapadékvíz elvezetésre, intézmények karbantartására – kevesebb jut.
Bencsik azzal zárja az interjút:
„2020 után már nem lesznek uniós pénzek, mindent saját bevételekből kell majd fejleszteni. Az Országgyűlésben ülve látom azt is, hogy Kormány évről-évre gyarapítja azon kötelező feladatok számát, melyet a településeknek a saját adóbevételük terhére kell elvégezniük. A következő évtől kezdve a vállalatok levonhatják majd a helyi adó kötelezettségeikből a munkavállalóik lakhatási körülményeinek javítására fordított kiadásaikat is. Mindeközben a város – amelyet két évvel ezelőtt mentesített a Kormány minden hiteltartozása alól, újfent az eladósodás útjára lépett. Azt gondolom tehát, hogy indokolt a mértéktartás.”
Az országban a stadionok mellett számos sportcsarnok is épül, állami pénzből. Nagyjából aki kér, kap. Csak Tatabánya környén Oroszlányban egy 1500 férőhelyes, Tatán pedig egy 800 férőhelyes sportcsarnok építése fejeződik be nemsokára.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.