Egy szabolcsi kompresszorállomás köti össze az agrárkamara szoftvervásárlását a paksi bővítéssel
Beregdaróc egy apró, szegény település Szabolcs megye keleti csücskében, a határ mellett. Ha az ember végigmegy a főutcán, balra fordul, és sétál kb. 300 métert, akkor már Ukrajnában van.
Beregdarócot két dolog különbözteti meg a környék hasonló falvaitól. Egyrészt itt lép be Magyarországra a Testvériség földgázvezeték, másrészt hosszú évekig milliárdos magánvállalkozások székhelye volt a település szélén található, Seszták Mikós fejlesztési miniszter elhunyt nagybátyjáról, Seszták Imréről elnevezett kompresszorállomáson, legalább is papíron.
Beregdarócra az Agrárkamara egyik százmilliós közbeszerzése után kutatva jutottunk el. Hamar kiderült, hogy a fejlesztési miniszter nagybátyjáról elnevezett ipari terület, és az oda bejelentett cégek történetei legalább olyan érdekesek, mint a szoftvervásárlási pályázat, ami után eredetileg érdeklődni kezdtünk.
Az Agrárkamarának csak a legjobb elég jó
A minket Beregdarócra vezető történet még 2014. júliusában kezdődött. Ekkor mentették fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatóját, Zöldréti Attilát. Állítólag hibás adatokat tartalmazó levelet küldtek ki a tagságnak, legalább is ez volt a felmentés hivatalos indoka az ATV akkori beszámolója szerint.
Másfél évvel később, idén februárban viszont kiderült, hogy ennél többről lehetett szó.
A kamaránál akkoriban informatikai fejlesztések folytak, részben uniós pénzből. Többek közt új portál, ügyfélszolgálati rendszer és digitális tagnyilvántartás készült. Ez utóbbi elég húzós tétel volt, ugyanis a piacon az egyik legdrágább, SAP szoftvert választották hozzá, ami licencekkel és egyéb kiegészítő szolgáltatásokkal együtt majdnem 200 millió forintba került.
Zöldréti Attila, az akkori főigazgató állítólag pont a magas ár húzódozott a beszerzéstől, nem sokkal váratlan felmentése előtt.
A kamara pályáztatás után a szoftvert végül nettó 183 millió forintért rendelte meg egy BCS Business Consulting Services Kft. nevű cégtől 2015. márciusában. Ők adták a legkedvezőbb ajánlatot.
A fejlesztési miniszter unokatestvére
A programot szállító BCS 2010 és 2014 között nagyon szép karriert futott be. Éves árbevétele 449 millió forintról 2,19 milliárd forintra, éves nyeresége 2 millióról 336 millió forintra nőtt.
A cég ügyvezetője nekünk azt írta, hogy “tevékenységükben az állami szektor aránya csekély”. Ezzel együtt a Közbeszerzési értesítőből azért látszik, hogy az elmúlt években jó pár állami tendert elnyertek, a referenciáikat végignézve is sok államhoz kötődő szereplőt látni.
A BCS állami megbízásai azért is érdekesek, mert a cégben, több vállalkozás közbeiktatásával résztulajdona volt Seszták Tamásnak, Seszták Miklós fejlesztési miniszter unokatestvérének, és a Seszták-család más tagjainak is.
Sesztákék már 2011-ben eladták a BCS érdekeltségük egy részét, de véglegesen csak 2014. májusában szálltak ki a vállalkozásból. Ez majdnem egy évvel azelőtt történ, hogy a cég aláírt a kamarával a 183 milliós szoftverbeszerzésről. Ez mindenképpen fontos körülmény, amit onnan is lehet tudni, hogy a BCS ügyvezetője és a fejlesztési minisztérium sajtóosztálya is többször elmondta, amikor a megbízásról érdeklődtünk.
2014. áprilisában viszont még megvolt Sesztákék részesedése, a BCS pedig ekkor lett az állam egyik “hivatalos” SAP beszállítója 9 milliárd forintos keretösszegig. Ezt a “hivatalos beszállítói” státuszt szintén egy közbeszerzési pályázaton nyerték el, és ez a győzelem tette lehetővé, hogy aztán az Agrárkamarának is szállítsanak az imént említett 183 milliós beszerzésben.
De nem a céges tulajdonjog az egyetlen, ami a közbeszerzéseken jeleskedő BCS-t összekötötte a Seszták-családdal.
Üzleti tanácsadás a kompresszorállomáson
A BCS honlapján magát “informatikai és üzleti tanácsadó” cégként határozza meg. A milliárdos forgalmat bonyolító vállalkozás székhelye 13 évvel ezelőtti alapítása óta, egészen pár nappal ezelőttig:
4934 Beregdaróc, Kompresszorállomás 0128/5
az online cégbírósági adatok szerint.
A földhivatal nyilvántartásából kiderül, hogy a terület egy leányvállalaton keresztül a MOL tulajdonában van.
Amikor március végén Beregdarócon próbáltuk felvenni kapcsolatot a BCS-sel, akkor a székhelyként megadott kompresszorállomáson dolgozó embereknek fogalmuk sem volt, hogy kit keresünk.
Nem csak a kompresszorállomáson dolgozókat lepte meg a dolog. A MOL a területet üzemeltető leányvállalatához irányított, ott, a Földgázszállító Zrt.-nél (FGSZ) kérdésünkre azt adták elő, hogy nem volt tudomásuk róla, hogy a kompresszorállomás más cégeknek is székhelye. Ez egyébként a levezésünkkor már több mint 10 éve így volt.
“Az FGSZ Zrt. az erről való tudomásszerzést követően kezdeményezte, hogy a cégek intézkedjenek a székhelyük egyéb címre történő átjegyeztetésérő”
Arra sem a kompresszorállomást ténylegesen működtető FGSZ-nél, sem a BCS-nél nem válaszoltak, hogy eddig pontosan milyen jogcímen használta a területet a cég.
Azért nem ért mindenkit derült égből villámcsapásként, hogy a tanácsadó cég a falu mellett működik. A beregdaróci postán például egyből tudták, hogy kit keresünk, mikor a BCS-ről érdeklődtünk.
Ide csak a leveleik jönnek, azokat egyből Pestre kell továbbítani
- mondták ottjártunkkor.
A Seszták-birodalom központja
Ez az első nagy tábla az út jobboldalán a szomszédos Gelénesről Beregdaróc felé menet.
A kompresszorállomást 2011-ben nevezték el a 2010-ben elhunyt Seszták Imréről, aki a fejlesztési miniszter nagybátyja volt. Azért róla, mert 1977-től ő építette a Szovjetunióból érkező Testvériség földgázvezeték magyar “kapuját” Beregdarócon. A nagybácsit a magyar szénhidrogén piac egyik legnagyobb kaliberű figurájának írta le a témában járatos forrásunk, aki szinte saját majorságot alakított ki a kompresszorállomás környékén, sok időt töltött a területen, és a rendszerváltás után ott kezdte felépíteni cégbirodalmát.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy nem csak a BCS-nek, de több más, a Seszták-családhoz köthető cégnek is a kompresszorállomáson van a székhelye vagy a telephelye.
Ebből a szempontból kicsit különös, hogy bár a BCS és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is bőszen bizonygatták, a szoftveres cégnek 2014. májusa óta tényleg-tényleg semmi köze a Seszták-családhoz,
úgy tűnik az nem volt fontos, hogy a családi cégirodalom központjából elvigyék a Sesztákéktól függetlenedett vállalkozás székhelyét.
A cég székhelyét végül majdnem 2 évvel az eladás után, 2016. április 15-én változtatták meg. Ez több mint 20 nappal azután történt, hogy először érdeklődtünk a BCS-nél, miért a Seszták-családhoz köthető beregdaróci kompresszorállomásra vannak bejegyezve, és azután, hogy a cég vezetője arról biztosított, hogy a székhelyváltoztatás már folyamatban van.
Megjöttek a fehérvári huszárok
A 1990-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig a beregdaróci kompresszorállomás volt két másik fontos cég a HP TEAM és a TURBO TEAM székhelye is. Az egyik céget a fejlesztési miniszter nagybátyja, Seszták Imre alapította, a másik a Molból vált ki, és szintén Seszták Imréhez került.
Mindkét vállalkozás gázzal, gázipari szereléssel foglalkozott. A miniszter nagybátyja nagyon fontos szereplője volt ennek a piacnak, még Türkmenisztánban is próbáltak üzleteket kötni, és 2005-be ő adta ki magyarul a volt türkmén diktátor, Türkménbasi Rukhnama című könyvét.
A HP TEAM és a TURBO TEAM később az Olajterv nevű cégcsoporthoz került. Az Olajterv ma a legkomolyabb energetikai berendezéseket és vezetékeket gyártó cégcsoport Magyarországon, értéke becslések szerint megközelíti a százmilliárd forintot.
Egy darabig itt, az Olajtervnél volt igazgatósági tag a fejlesztési miniszter unokatestvére, Seszták Tamás. Hozzá kerültek apjának, Seszták Imrének vállalkozásai. Seszták Tamás az egyik leggazdagabb magyar, vagyonát 2013-ban 23 milliárd forintra becsülték.
Az Olajterv Simicska Lajos befolyásvesztése óta kulcsfontosságú szereplő az Orbán Viktor miniszterelnök körüli gazdasági erőtérben.
2012-ben az Olajterv egyik akkori tulajdonosának, Papp Gézának etyeki pálinkafőzdéjében énekelte együtt Orbán Viktor miniszterelnök, Seszták Miklós (akkor még csak KDNP-s parlamenti képviselő) Nemcsák Károly színházigazgató és olajos Papp a fehérvári huszárokat.
Két évvel később, 2014-ben a miniszterelnökkel éneklő Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett, akihez az energetika szabályozása is tartozik. Az Olajterv szinte egyeduralkodóvá vált a gáz- és olajipari piacon. A már OT Industries néven futó cégcsoportba 2015-ben szállt be az OTP-s Csányi Sándor cége, a Bonitás. A cégcsoport elnök-vezérigazgatója, Polony István első nyilatkozatában arról beszélt, hogy a cég jövőjét többek közt a paksi bővítés körüli feladatokban látja.
(A cikk elkészítéséhez Horn Gabi nyújtott segítséget.)