Tökéletesen levezeti egy fideszes képviselő, hogy mekkora csapás, ha Orbán Viktor ajándékba ad egy böhöm sportcsarnokot
2016 április 20., 17:44
Nincs most ennél tanulságosabb vita arról, hogy mit lehet kezdeni Orbán Viktor „mindenhova építsünk valami sportlétesítményt” rögeszméjével
Úgy tűnik, hogy hiába vezette le logikus érveléssel Bencsik János, Tatabánya fideszes parlamenti képviselője,
hogy mekkora csapás, ha Orbán Viktor ajándékba ad egy böhöm sportcsarnokot,
vesztésre áll a kormány kedvenc sportberuházásainál annyira szokatlan józan ész.
Az történt, hogy amikor Orbán Viktor városlátogató turnéjának tatabányai állomásán járt, a vasútállomás, az Árpád Gimnázium, a vásárcsarnok és piac, a könyvtár és a bányatiszti kaszinó megépítése vagy felújítása mellett ígért egy fedett uszodát és egy új sportcsarnokot is. (A stadion azért nincs a listában, mert a harmadosztályú, rendszeresen 11 külföldi játékossal felálló csapat otthonát felújították már.)
Sportberuházásokra nincs uniós támogatás, így tisztán a magyar állam adna ajándékba egy új stadiont vagy egy sportcsarnokot. Orbán nem garasoskodott, azt mondta, akkora csarnokot építtet Tatabányára, amekkorát a helyiek akarnak.
És olyan ez, mint a rántott hús a tányéron, legyen minél nagyobb, pláne, ha ingyen van.
Tatabányán van már sportcsarnok, de az csak 1100 férőhelyes. Időnként megtelik a bajnokságban harmadik helyen álló férfi kézilabdacsapat rangadóin, de az átlagnézőszám 7-800 fős.
A vita most azon folyik, hogy a mostani csarnoknál háromszor vagy hatszor nagyobb aréna épüljön Tatabányán.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, az építkezés költségeit teljesen egészében az állam állja, vagyis mindannyian hozzájárulunk az új tatabányai csarnokhoz. Akkor mi a kérdés a 3500 fős vagy 6500 fős csarnok vitájában?
Az üzemeltetési költségek. Ez az a tétel, amivel a sportlétesítményekkel megdobált városok nem igazán foglalkoznak, amikor Orbán Viktor bőkezűen oszt a közösből. Azt ugyanis a településeknek maguknak kell kigazdálkodniuk.
Bencsik János, a térség sokszor különutas fideszes képviselője erre próbálta felhívni a figyelmet, amikor a 6500 fős csarnok ELLEN kezdett el érvelni.
Szemléztük már azt az interjút, amiben higgadtan próbál érvelni amellett, hogy valóban kell már egy új sportcsanok a régi helyett, de ne szédüljenek meg a helyiek Orbán nagylelkű ajánlatától, és ne vegyen a nyakába a város egy túlméretezett csarnokot, elég lenne egy 3500 fős.
Négy fő érve:
- Feleslegesen nagy lenne a 6500-as csarnok. A mostani sportcsarnok kihasználtsága 7-800 fő átlagosan, „ugyancsak rosszul érezném magam azon a hazai kézilabda mérkőzésen, ahol a jelenlegi nézőszám duplájával számolva is csak negyedházunk lenne”. Rangadókon tényleg telt ház van, de „aligha fog ez a nézőszám meghatszorózodni. Ez azt jelentené, hogy minden tizedik tatabányai jegyet váltana”.
- A megugró üzemeltetési költségek. „Ha nem sikerül tíz-tizenötezer forintos belépőkkel látogatható teltházas koncerteket tartani – melynek csekély az esélye -, akkor a napi szintű létesítmény-használóknak kell a költségeket megfizetni”.
- Beleugrott már a város egy felesleg beruházásba, amikor sima uszoda helyett élményfürdőt vállaltak be. „A hét első három napjában üres, a következő két napon úgy-ahogy, s csak a hétvégén van benne élet. A működtetése nem rentábilis. A minőség, a szűkös karbantartási költségvetés miatt hanyatlik.”
- A város jövőbeni pénzügyi teherbíró képessége. Nemcsak a csarnok kell majd üzemeltetnie a városnak, hiszen - szintén a kormány ajándékaként - épül egy fedett uszoda, befedik a jégpályát és új ugrócsarnok is lesz. Ezek is többletköltséget jelentenek majd. Tatabányának éves szinten félmilliárd forintos mozgástere van, amit fejlesztésekre és városüzemeltetésre fordíthat. Bencsik arra figyelmeztet, hogy minden új beruházás utáni többletköltség ezt a a mozgásteret szűkíti. Minden másra – utakra, csapadékvíz elvezetésre, intézmények karbantartására – kevesebb jut.
Bencsik előbb a saját facebookos posztja alatt kommentelőkkel próbálja megértetni türelmesen, hogy mi a helyzet.
„Olyan ez, mint az autó. Lehet nagyot és erőset venni, s az természetesen többet is fogyaszt.”
Sőt:
„Olyan ez, mintha a magasugró 170-ről 700-ra tetetné a lécet. Még rúddal is nehezen menne.”
És még:
„Nyugodt lelkiismerettel mondom ki, óriási kockázatot vállal a város akkor, ha a jelenlegi csarnoknál hatszor nagyobbat épít.”
De hiába érvel, mert a város szintén fideszes polgármestere, Schmidt Csaba ellentámadásba lendült, és teljes szívvel állt ki a 6500 fős csarnok mellett.
Schmidt érvei:
- Megkérdezett szakembereket, és mindenki azt mondja, hogy kell a 6500 fős csarnok.
- A multifunkcionális sportcsarnokot nem a jelennek, hanem a jövőnek építjük!
- Ez a csarnok lehetővé tenné, hogy először a megye, majd akár a régió csapata legyen a Bányász.
- Korosztályos világversenyeket lehet majd rendezni az arénában.
- Egy nagyobb csarnokban akár világsztárok is felléphetnének.
- A veszprémi arénát a 60 ezres városban 8 ezer fősre szeretnék bővíteni, a 18 ezer lelkes Oroszlányban egy 1500 fős arénát építenek, a görög-római városokban a színházak befogadóképességét a város lakosságának 10 százalékában határozták meg. Mindezek alátámasztják, hogy ha mi 70 ezer lakos tekintetében egy hatezer fős csarnokban gondolkodunk, nem vállaljuk túl magunkat.
- A hivatali munkatársak számításai szerint a nagyobb csarnok 15-20 százalékos üzemeltetési többletet jelent, ugyanakkor a lehetséges bevételek - konzervatív becslések szerint - 30-40 százalékkal nagyobbak is lehetnek.
- „A budapesti létesítmények működésébe, az ottani döntések hátterébe, a kapacitásokba nem látok bele vidéki polgármesterként. Mivel a képviselő úr hosszabb ideje ott él, így bizonyára jobban érti a főváros működését, az ezekkel kapcsolatos állításait cáfolni nem tudom, de a vidék és Budapest mindig másként működött. A vidéki emberek mindig jobban magukénak érzik a közösségi létesítményeket.”
Van viszont egy dolog, ami szomorúvá teszi:
„Egy dolgot sajnálok nagyon, hogy a város 70. születésnapját, illetve az első csille szén felszínre hozásának 120. évfordulóját még nem tudjuk majd hatezren közösen ünnepelni, hiszen jövő őszre nem tudjuk még megépíteni az új csarnokot.”
Schmidt posztja alatt aztán külön is csörtét vív a város előző vezetője a mostanival, a fideszes polgármester a fideszes képviselővel:
Szóval, nagyon úgy néz ki, hogy bizony itt egy 6500 fős sportcsarnok lesz, majd csak lesz valahogy alapon. Schmidt polgármester csütörtökön már a képviselők elé viszi a kérdést. Ő sem ígér egyébként teltházat, csak talán majd valamikor: „Tudjuk, hogy sokat kell dolgoznunk azon, hogy a csarnok tele legyen, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem fog menni azonnal, de kemény munkával azon leszünk, hogy hétről hétre, hónapról hónapra s végül évről évre egyre többen legyünk a lelátókon!"
Arról, hogy ki építi majd a csarnokot, még nincsenek hírek. Bár van, aki már találgat:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.