1956. április 30-án született az egyik legnagyobb élő filmrendező, úgyhogy most már hivatalosan sem fenegyerek. A kényszeresen hazudozó, számtalan fóbia miatt rettegő, mániás depressziós Lars von Trier filmjeit több százezer oldalon át elemezgették már kritikusok, esztéták, rajongók, úgyhogy mi nem is próbálkozunk ilyesmivel, inkább olyan érdekességeket igyekeztünk összeszedni róla, amikről talán nem hallottak még. Tehát a hitleres botrányról vagy a néha megszakított alkoholizmusáról nem lesz szó.

1. A szülei nudisták voltak, az anyja kommunista, az apja szociáldemokrata hivatalnok volt, szabad szellemben nevelték a fiukat, aki állítása szerint a túl nagy szabadság miatt lett kívülálló, és ezért van tele mindenféle fóbiával.

2. Állítólag az anyjával gyerekkorában téglával dobálták meg a koppenhágai amerikai követséget.

3. A filmezést a hatvanas évek végén házi videók készítésével, és a dán köztévé családi sorozatában, a Hemmelig sommerben kezdte, mint gyerekszínész. A fizetéséből szintetizátort vett, hogy zenét komponálhasson a filmjeihez.

4. Trier mindig azt hitte, hogy apai ágon zsidó, ebben a szellemben készült a vizsgafilmje, amiben egy bukott náci tiszttel próbál szimpátiát kelteni. Csakhogy az anyja 1989-ben, a halálos ágyán közölte vele, hogy egy Fritz Michael Hartmann nevű férfi volt az igazi apja, és azért tőle akart gyereket, hogy a fia művészi géneket is örököljön.

Trier viszonya az anyjával ambivalens volt, sokat lázadozott, így csapdában érezte magát, amikor sikeres rendezőként jött rá, hogy az anyja ezt a sorsot szánta neki. Az anyja halála után félig bosszúból katolikus lett, de azóta bevallotta, hogy ez a terv nem jött össze, ateista maradt.

5. Bár Trier később többször is azt állította, hogy Hartmann német, valójában Dániában született, de az igaz, hogy a náci megszállás idején ellenálló volt. Trier felkereste, de a férfi elzárkózott a kapcsolatfelvételtől, egy kellemetlen beszélgetés után többé nem találkoztak.

Hartmannt beleírta az 1991-es Europába. Trier a háború utáni Németországban játszódó filmben egy kopasz zsidó férfit játszik, akinek az üzleti érdekeiket előnyben részesítő amerikaiak kérésére egy Max Hartmann nevű náci kollaboráns vállalkozót kell tisztáznia a vádak alól. A filmben Hartmann később a lelkiismeret-furdalása miatt öngyilkos lesz, Trier pedig a jelenet végén felháborodva távozik, és odaköp a padlóra, mondván: többé nem játszik ilyen hülye szerepet. Rendes játékfilmjében vagy tévésorozatában többet nem is játszotta el saját maga valamelyik karaktert, de ilyen-olyan módon azért fel-felbukkant bennük.

6. Az első filmje a Befrielsesbilleder című vizsgafilm volt, ennek a végén a főszereplőt, egy megvakított náci tisztet daruval 28 méter magasba emeltek a Gribskov erdő fölött. Az Erik Nietzsche című vígjáték szerint – amit Lars von Trier írt a főiskolai évei alapján, de nem ő rendezte – ennél a jelenetnél a sok fóbiája mellett a magasságtól is rettegő rendező kezelte a kamerát.

7. Az 1986-os, csak felnőtteknek szóló reklámja, a Sauna, ami az Ekstra Bladet bulvárlapot hirdette:

link Forrás

8. Az 1984-es első nagy játékfilmje, az A bűn lélektana forgatása helyszínén, amikor nem forgott a kamera, folyton Wagner bömbölt, hogy „megteremtse a hangulatot”.

9. Bár valószínűleg ez sem igaz, állítása szerint az 1987-es Epidemic végén igazi hipnózis volt, illetve a fekete szereplő is hipnózis alatt idézte azt a hideg vízben állva, hogy: „All a nigger needs is a loose pair of shoes, a tight pussy and a warm place to shit.”

link Forrás

10. Az Epidemicben szerepelt a dán filmintézet tagja, akivel fogadott, hogy csinálhat-e filmet X (= nagyon sok) dán koronából. Ő nyert, ezért megcsinálta a viszonylag olcsó Epidemicet, hogy utána a nagyon drága Europára sokkal többet költhessen.

11. 1988-ban Dreyer forgatókönyvéből – de Tarkovszkijt idézve – csinálta meg a Medea című tévéfilmet, de míg a forgatókönyv szerint a főhősnő megmérgezi a gyerekeit, Trier verziójában akasztás van, hogy durvábban hasson a jelenet.

12. A legszebb példa arra, hogy a filmkészítést terápiásan használja a fóbiái legyőzésére is, hogy mivel retteg a repüléstől, ezért 1989-ben a Laid Backnek egy ejtőernyős klipet készített a Bakermanhez. A zenekar tagjainak folyamatosan ejtőernyőzniük kellett, Trier pedig a földről nézte végig.

link Forrás

13. A Sráckort egy évtizeddel megelőzve 1991-ben elkezdte forgatni a Dimension 1991-2024 című filmet. A terv szerint 33 éven át évi 3 percet felvettek volna, így fejezték volna be a filmet 2024-ben. 1997-ig minden rendben is ment, aztán egyszer nem jött össze a forgatás, így a projekt érdektelenségbe fulladt. Az addig elkészült anyagból 2010-ben adtak ki DVD-mellékletként egy 27 perces rövidfilmet. Eddie Constantine az első és a második évben szerepelt, utóbbiban már halálos betegen, ilyen volt a váltás:

link Forrás

14. Cannes-ban egyszer Carl Theodor Dreyer 1926-ban készült öltönyében jelent meg.

15. Az Az Olsen banda utolsó akciója című 1998-as film vége főcímében köszönetet mondtak neki.

16. Megrendezte volna a Nibelung gyűrűjét, de ebből nem lett semmi, állítása szerint Richard Wagner örökösei húzták az időt, míg végül ki nem mondták, hogy nem készülhet el az opera.

17. Amikor Cannes-ban az Europával csak a harmadik legfontosabb díjat nyerte meg, ezt megköszönte „a törpének” (mert Roman Polanski volt a zsűri elnöke).

18. Az 1994-es sorozat, a Birodalom főcímdalához készült klip:

link Forrás

19. Egyszer együtt ebédelt volna David Lynch-csel és pár Lynch-hez hasonló, transzcendentális meditációnak hódoló emberrel, de amikor Trier belépett a szobába, és meglátta az asztalnál az öltönyös meditáló embereket, megijedt, és gyorsan elment.

20. Amikor a Hullámtörést 1996-ban Cannes-ban vetítették, a többi filmhez hasonlóan neki is ki kellett volna vágnia egy rövid jelenetet, hogy bemutassa az alkotását. Mivel szerinte sehogy sem lehet röviden bemutatni úgy, hogy ne tűnjön valami szánalmas komédiának, ezért ezt a videót készítette:

link Forrás

21. 1997. január 17-én Dániában az a megtiszteltetés érte, hogy bekerülhetett a Dannebrog-lovagrendbe, de tíz évvel később feladta a tagságát, mert a dán királyi család tagjai is csak „egyszerű, rossz ízlésű emberek”.

22. Az 1998-as Idiótákhoz készült dal klipje:

link Forrás

23. Lars von Trier, Martin Scorsese és Robert De Niro a 2010-es Berlinalén bejelentette, hogy Scorsese a Five Obstructions című 2003-as dokumentumfilmjében látható szabályok alapján újraforgatja a Taxisofőrt. Azóta nincs hír erről a projektről.

24. A norvég Anders Breiviket a naplója szerint a 2011-es mészárlásában többek között a – népirtással végződő – Dogville is inspirálta.

25. A 2005-ös Manderlay forgatásán megöltek egy szamarat, emiatt John C. Reilly otthagyta a produkciót.

26. Az Antikrisztus című pszichológiai horror (amit előzőleg a legfontosabb filmjének nevezett) cannes-i bemutatója után a Daily Mail újságírója megkérte, hogy adjon magyarázatot erre a filmre, amire azt mondta, nincs rá szükség, hiszen a filmjeit magának csinálja, a nézők a vendégei. Itt mondta azt is, hogy ő a legnagyobb rendező a világon.

27. Állítása szerint Friedrich Nietzsche Antikrisztus című művét 12 éves kora óta az éjjeli szekrényen tartotta.

28. 2014-ben floridai gyerekeknek a Disney sikerfilmjét, a Frozent vetítették, de előtte véletlenül leadták nekik a Nimfomániás előzetesét. (A film első és második részéről írtunk, de van egy cenzúrázatlan, bővített kiadás is, Trier eleve csak azt tekinti hivatalosan a filmjének. Abban a főszereplő abortuszt is végrehajt magán.)

29. 2014 végén egy riportban megpróbálta megünnepelni a hanukát, több-kevesebb sikerrel:

link Forrás

30. A következő filmje a The House That Jack Built lesz, ami állítólag egy sorozatgyilkosról fog szólni, de egyelőre csak ennyit lehet tudni az előkészületekről:

link Forrás

A cikkben szereplő információkat ebben, ebben és ebben a könyvben találtam. Meg persze az interneten.