Kutatók gerillaforradalma zajlik a szabadon hozzáférhető tudásért
2015 december 03., 22:53
Fél év alatt Budapestről 70 ezren töltöttek le tanulmányokat a legnagyobb tudományos kalózoldalról
Adatokkal teletömött, gigantikus cikk jelent meg a Science honlapján, arról, hogy kik és honnan használják a SciHubot, a tudományos publikációk legismertebb ingyenes tárházát.
A SciHub történetéről mi is többször írtunk már, nemrég pedig Varga Máté a Science Meetupra írta meg nagyon részletesen, miért van válságban a tudományos publikálás, érdemes azt mindezekhez hozzáolvasni.
Nagyon röviden összefoglalva, a fő gondot a monopolhelyzetbe került folyóirat-kiadók okozzák, ezeknek legismertebb példája a holland Elsevier lett. Óriási haszonkulccsal dolgoznak, nagyon drágán tesznek hozzáférhetővé olyan tanulmányokat, melyek jellemzően közpénzekből születtek, az egyetemeknek pedig egyre irreálisabb összegeket kell megfizetniük, hogy hozzáférhessenek a legkurrensebb tudományos szaklapokhoz, ezzel teljesen kizárva például a fejlődő országok szegényebb intézményeit. Teljesen nyilvánvaló, hogy a rendszer el van szúrva, és bár megoldási javaslat sok van, egyelőre csak a gerillamegoldások érnek valamit.
A legismertebb kísérlet a helyzet feloldására a kazah egyetemista, Alexandra Elbakyan megoldása, a Sci-Hub, aminek segítségével már közel 50 millió tudományos publikációt szabadítottak fel/loptak ki a fizetős rendszerből.
A SciHubnak mára napi százezer látogatója is lehet, azt látni lehetett, hogy a jelentősége óriási, de arról keveset lehetett tudni, hogy kik fordulnak a laphoz. A Science ezért megkereste Elbakyant, és adatokat kért tőle. Ebből pedig kiderült, gyakorlatilag mindenhol használják az oldalát.
2016 márciusáig félévnyi adathalmazt kaptak meg a cikkhez, ebből pedig kiderült, hogy ennyi idő alatt több mint 28 millió dokumentumot töltöttek le az oldalon keresztül. A legnépszerűbbek épp az Elseviernél megjelent publikációk voltak, ezekből több mint félmilliót töltöttek le egyetlen hét alatt.
link
Forrás
Elbakyan végig szívesen együttműködött a cikk létrejöttében, bármilyen kérdésre válaszolt, kivéve ha arról volt szó, hogy éppen hol van. Ugyanis az Egyesült Államokban súlyos perek indultak ellene, és fél, hogy ha kiderülne holléte, kiadatnák az amerikai hatóságoknak.
A 2015 szeptemberétől fél éven át zajló letöltések adatait megnézve az hamar kiderült, hogy az a gyakori állítás, hogy főleg a fejlődő országok diákjai és kutatói használják a SciHubot, nem fedi pontosan a valóságot. A letöltések negyede 34 OECD-tagállamból jött, az ötödik legnagyobb letöltő ország pedig az USA volt, ahol az egyetemek többségén elérhetők lettek volna ezek az anyagok legálisan is.
A SciHub ezzel amúgy máris jóval átláthatóbbá vált, mint a nagy kiadók, amik jellemzően nem nagyon hozzák nyilvánosságra a forgalmukat. Egy 2010-es becslést megjelentetett az Elsevier, abban egymilliárdos letöltésről beszéltek az összes kiadó esetében, ezek alapján a Science cikke arra tippel, hogy a SciHub a forgalmuk öt százalékát csípheti le.
Ezek voltak a legtöbbet letöltött cikkek a SciHub-ról a vizsgált félévben:
A félév alatt beérkező 28 millió letöltési kérelem hárommillió egyedi IP-címről érkezett, de a felhasználók ennél jóval többen lehetnek a Science becslése szerint is, mivel sok kérelem érkezhetett egyetemi IP-címekről.
Összesen 24 ezer városból indultak letöltések, és azért jelzésértékű és sokban a SciHub támogatóinak érveit támasztja alá, hogy a legtöbb letöltés, 1,27 millió, Teheránból indult. Igaz, ennek állítólag az is az oka, hogy Iránban több hasonló helyi tükörszájt is működik, azaz automatizált algoritmussal tölthetnek le mindent a SciHubról, hogy feltöltsék magukhoz is a biztonság kedvéért.
A Science honlapján az adatokat egy térképen dolgozták fel, ott végig lehet nézni, honnan hány letöltés indult el és mik voltak a legnépszerűbb dokumentumok az egyes városokból. Látni például, hogy Budapestről hetvenezernél kicsit több letöltés zajlott és a legnépszerűbb a Calcium and acid induced gelation of (amidated) low methoxyl pectin című tanulmány volt.
De országszerte lehet még böngészni benne, Szigligetről például egyetlen dolgozatot töltöttek le, a címe: Current–voltage characteristics of disordered organic layers under space-charge-limited conditions based on the transport level concept. (Ha olvassa a szigligeti letöltő, írjon egy mailt, hogy mi lett a vége!)
Az elég világosan látszik, hogy a mai tudományos publikációs rendszer, a nagy kiadók monopóliuma fenntarthatatlannak. Hiába rendelte el egy New York-i bíróság a Sci-Hub bezárását, az oldal azóta is él és virul, most éppen orosz szerverekről. A nagy kérdés az, hogy a Sci-hub esete el tudja-e majd indítani az egész publikációs ipart az open access irányába. Emlékszünk: 17 évvel ezelőtt, 1999-ben elindult a Napster nevű zeneletöltőszolgáltatás, ami százmilliók számára tette hozzáférhetővé zenekiadók jogvédett anyagait. A Napstert végül megtámadta és bezáratta a kiadói ipar, de a zeneterjesztés rendszerét végképp átalakították a Napstert követő online szolgáltások.
További részletek a Science nagyon részletes cikkében.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.