Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Bayer Zsolt vendége volt az Echo TV remek műsorában, a Mélymagyarban. Az 50 perces beszélgetést a 2016-os Magyarország legégetőbb ügyével kezdték:

az Alstom-üggyel.

Hosszan beszéltek arról, hogy Medgyessy Péter feleségének bankszámláján landolt a tanácsadásért kapott pénzből 69 millió forint.

Szerencse, hogy 50 percig tartott a beszélgetés, mert így a végére még olyan, marginális ügyeket is be lehetett szorítani, mint a 260 milliárd forintból létrehozott jegybanki alapítványok több milliárdos pénzszórása. Hála istennek, erről is sikerült 8 percet beszélni a műsorban.

Bayer felvezetése szerint az utóbbi napokban az ellenzék Matolcsy Györgyön és az általa vezetett Magyar Nemzeti Bankon keresztül támadta a kormányt, és akart utat találni a kormány szívéhez. Bayer meggyőződése egyébként az, hogy

„99 százalékban igazunk van MNB-ügyben is, csak nem vagyunk elég kemények.”

Szerinte sokkal karakánabbul kell képviseli a kormányzati álláspontot, és elmagyarázni az embereknek, hogy nincsen semmi gond a jegybanki alapítványokkal.

Kósa egyetértett ezzel, az MNB-ügyben szerinte nem hátrálni kell, hiszen nincsen a kormányoldalnak nincs oka titkolózni. A frakcióvezető szerint az is a Fidesz érdeme, hogy az MNB-alapítványok költései nyilvánosságra kerülhettek, mert ők fogadták el az új alkotmányt és az információs törvényt is, amik alapján ki lehetett perelni a szerződéseket.

Igaz, hogy parlament fideszes többsége az MNB-alapítványok költéseit megpróbálta eltitkolni a nagy sikerű, fideszes „elveszíti közvagyon jellegét” törvényjavaslattal, de erről Kósa nem beszélt.

„A szocialista kormányok idején erre nem kerülhetett volna sor, mert az állami adatokat eredményesen titkolták el”

- mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Kósa szerint az is gond, hogy sokan úgy beszélnek az alapítványok 260 milliárdos alaptőkéjéről, mintha azt a pénzt ellopták volna. Pedig dehogy: az alaptőke megvan, az alapítványok csak a 260 milliárd kamatait használják.

Ráadásul jó célokra is költik a pénzt: a pénzügyi kultúrát fejlesztik, és fontos nemzeti javakat vásárolnak vissza. Kósa itt ismét megfeledkezett pár dologról, például arról, hogy a pénzügyi kultúrát milyen módon fejleszti, ha ukrán, román vagy cseh nyelvre lefordítják a könyvet, amit Matolcsy titkárnője írt Matolcsy Györgyről, vagy az, ha egy genderellenes kamuegyetemnek adnak milliókat konferenciaszervezésre, esetleg az, hogy százmilliókat öntöttek Matolcsy rokonaihoz köthető vállalkozásokba.

Bayer alig győzött közbevágni, mennyire gáz, hogy Matolcsyn, sőt Orbánon kérik számon az alapítványok költéseit a kretén, idióta, fehérjehalmaz újságírók, holott még az alapító (azaz Matolcsy jegybankja) sem szólhat bele az alapítványok működésébe. Ez is hülyeség egyébként, hiszen maga Matolcsy is kapott pozíciókat több jegybanki alapítványban is, így ha jegybankelnökként nem is, de alapítványi tisztviselőként akár bele is szólhatna a költésekbe.

Kósa a remek beszélgetést jóízú szocialistázással zárta le, kifejtette, hogy a Simor András jegybankelnöksége idején az indokolatlanul magas jegybanki alapkamat miatt naponta is többet buktak a magyarok, mint ez a mostani pár milliárd.

A teljes beszélgetés itt meghallgatható, a jegybankot rész 41:50 körül kezdődik. (De senki ne tekerjen rögtön oda, az igazán világrengető Alstom-ügy ugyanis a legelején van!)